Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)
Területi átszervezések 1949-1950
felvette a székhelyközség nevét. Szolnok megye járásai a következők voltak:jászapáti, jászberényi, kunhegyesi, kunszentmártoni, szolnoki, tiszafüredi, törökszentmiklósi. A megye székhelye: Szolnok maradt. Hajdú-Bihar megye Hajdú vármegyéből, továbbá /a cséffai járás kivételével/ Nyugat-Bihar vármegyéből,azután a Szabolcs vármegyei Nyíracsád, Nyíradony,Újszentmargitta, Görbeháza, Polgár nagyközségekből: dadái alsójárás, ligetaljai járás és az újtitkosi körjegyzőségből alakult. Járásai: berettyóújfalui, biharkeresztesi, debreceni, derecskéi, nagylétai, polgári, püspökladányi. A megye székhelye: Debrecen lett. Szabolcs-Szatmár megye Szatmár vármegyéből és Szabolcs vármegye azon részeiből alakult, amelyet a megegyezés során nem csatoltak el. A Hajdú-Bihar megyéhez került nagyközségeket és a körjegyzőséget fentebb említettük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez került Szabolcs vármegye dadái alsójárásából Prügy, Csobaj, Báj, Tiszaladány; a dadái felsőjárásból Kenézlő kisközség és Viss nagyközség. A megye járásai: baktalórántházi, csengeri, fehérgyarmati, kemencsei, kisvárdai, mátészalkai, nagykállói, nyírbátori, nyíregyházi, tiszalöki, vásárosnaményi. A megye székhelye: Nyíregyháza lett. Heves megye Szolnok és Nógrád megyéhez elcsatolt területeit az illetékes megyék szervezésének leírásainál jeleztük. A visszamaradt területen alakították ki a megyét, melyhez Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Boldog és Kerekharaszt, Nógrád-Hont vármegyéből Lőrinci. Zagyvaszántó, azután a berédi körjegyzőség községei /Heréd, Nagykökényes/, Borsod-Gömör vármegyéből Borsodszemere, Egerfarmos, Noszvaj, Novaj, Szihalom nagyközségek és a szilvásváradi körjegyzőség kisközségei/Szilvásvárad, Nagyvisnyó/ járultak. Járásai: egri, füzes-