Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A közigazgatási reform bevezetésének lehetőségei

ti szervek ugyanis a hivatásos közszolgálattal szemben a közösség akaratából funkcionáltak. Tevékenységük a polgári közigazgatás egész fennállása idején nagyon je­lentős ,hiszen a közhatalomban jelentős részt vállaltak. Ez a területi önkormányzati rendszer a magyar közigaz­gatási gyakorlatban évszázadok óta érvényesült, bár lé­nyeges változásokat hajtottak végre a szervezetben az idők folyamán. 1929 óta azonban a törvényhatósági szer­vezet lényegében változatlan volt. Az 1945 utáni önkormányzati jogszabályok is a decentra­lizáció elvét juttatták érvényre. A kormány e jogszabá­lyok megalkotásával a demokrácia kiteljesítését kívánta szolgálni. Az önkormányzati elv nagy előnye, hogy a sa­ját sorsát irányító közösség akaratát tükrözi. Ezen az elven alapuló közigazgatás nem tud elszakadni az élet problémáitól,és a nép számára is nagy nevelőeszközt je­lent. A helyi közügyek a saját közösségüket érintik, s így a hozott határozataik a lakosság számára méltányo­sak voltak. Megmutatkozott az önkormányzati közigazga­tás bizonyos negatív oldala is. Az önkormányzat azzal, hogy kiszolgálta a lokális érdekeket, méltán hívta fel magára a kormányzati szervek figyelmét. Ezért a dönté­sek egy része valóban lehetett a kritika tárgya. Nem egy esetben módosítottak határozatokat, mert azokban az összeférhetetlenség elemeit fedezte fel a felsőbb ható­ság. Meg kell azonban azt is állapítani,hogy a hiányos­ságok zömét mindig az önkormányzati szervek fedezték fel, és a módosításokat is Ők rendelték el. Az állami irányítású közigazgatás hívei az Önkormányzati igazga­tást előszeretettel illették a nepotizmus vádjával. Ez való igaz, de^.az állami szakigazgatás hibái között is gyakran emlegették a protekciózást,amely a felsőbb kor­mányzati igazgatás velejárója. A demokratikus közigaz­gatásban is elkerülhetetlen a partikular!zmus érvénye-

Next

/
Thumbnails
Contents