Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A Kisgazdapárt tervezete

land ügyekre, melyek a település lakosságát csak kihatásaiban érintik, /állami adók, beszolgáltatás stb./. Az autonómia ügyeit az Önkormányzatra kell bízni, az önkormányzati és az állami szerveket egyaránt érintő ügyeket mindkét szerv intézze, az állami ügyeket azonban kizárólag állami hivatalnak kell bonyolítania. A párt a területi változtatások elől nem zárkózott el mereven. Az életképtelen, kis területű megyék és a túlságosan nagy megyék átrendezésével egyetértett. Egy-egy vármegyében 2oo-4oo ezer főnyi lakos maradjon, egy-egy járásban pedig legfeljebb 5o ezer fő. A járáshoz legalább lo község tartozzék. A járási székhely kiválasztásánál a gazdasági és a közlekedési adottságokat kell figyelembe venni, azaz legyen a székhely a környék gazdasági és művelődési központja. A községi jogállást kis- és nagyközségekben határozta meg. A község élén a képviselő-testület áll, melynek végrehajtó szerve az elöljáróság. Az elöljáróságnak a községi képviselő-testületi ülésen részt kell venniök, ahol felszólalási joguk van. A községi közigazgatás élén a községi bíró áll,aki mellett a jegyző az ügyvitelt látja el.Ahogy a parasztpárti javaslatban is olvasható, a bírót az érvényes jogszabályok értelmében de facto is a jegyző fölé kell emelni. A községi bírók/kiválasztásánál a szakértelemre is figyelemmel kell lenni. A faluknak arra a rétegére kell támaszkodni, amelynek képviselői az dgazgatási gyakorlatban tapasztalatot szereztek. A köz'ségi jegyző is választás útján kerül pozíciójába, de az adóügyi jegyző kinevezett állami tisztviselő legyen. A községi jegyzőtől hatásköréből el kell választani az adóügyeket, és ő legyen a pénzügyi közigazgatás alsófokú szerve.