Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)
A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A Kisgazdapárt tervezete
A községi önkormányzati adminisztráció alkalmazottait ugyancsak a képviselő-testületi ülésen választják. A kijelölés is a képviselő-testület feladata. A főjegyző marad a kijelölő választmány elnöke,' aki ott a szakértelmet képviseli, de a jelölés nem lehet feladata. A tervezet megállapítja, hogy a szabályozás, amely a főszolgabírónak, ill. főjegyzőnek hagyta meg a jelölés jogát, eleve népellenes rendelkezés, mert a képviselőtestületen kívül álló tényező szabja meg a testületnek, kire adja szavazatát. A községi hatáskör lényeges módosítását nem kívánja a tervezet. Kizárólag a kihágási, mezőrendőri és a községi bírósági ügyek körének helyi elintézését bővíti. így a községi elöljárósági hatáskörben maradnak azok az ügyek, amelyek különleges szakértelmet nem igényelnek, a többi pedig a járási hatósághoz tartozik.Helytelen lenne ugyanis a községhez utalni például az ipari, az építési, a tűzrendészeti ügyeket, mivel ezek ellátására járási szaktisztviselő áll rendelkezésre. A járási hatáskörben maradó ügyek elintézése nem igényli a felek megjelenését a járási központban, mert az ügy felvétele a községi elöljáróságon jegyzőkönyvi for29 mában megtörténhet. A tervezet a külterületek közigazgatására is kitér. Közigazgatási kirendeltségek létesítésében látja a megoldást. Különösen a tanyavilág közigazgatása maradt megoldatlan az elmúlt évtizedekben. Javasolja a tanya-körzetek létesítését. Ennek két változatát, - a nagy- és kistanya körzetet - állítja fel. A nagytanya-körzetet ott kell megszervezni, ahol legalább 15oo lakos él, az ezen aluli lakosságszám a kistanya-körzetbe tartozik. Az előző esetben a közigazgatási kirendeltségen állandó tisztviselőt alkalmaznak, az utóbbi esetben meghatározott napokon tart ügyeletet a
