Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A Kisgazdapárt tervezete

"ben vélte a párt a helyi és a középfokú igazgatási reform alapját. Az önkormányzat a demokrácia nevelő iskolája. Az állampolgárok nagyobb számát bevonják itt a közéletbe, s az autonómiában tartalmas demokrácia érvényesül. Minél e-, rősebb az önkormányzat, annál több ember tud részt venni a közéletben. Az önkormányzatban nevelődött emberek közül a múltban igen'sokan kiemelkedtek,és jeles államférfiakká váltak.Gondoljunk a reformkori vagy a dualizmus kori vármegyei életre,ahol 1848-1849, illetve a kiegyezés kori államvezetők nevelkedtek, elsőízben mint közgyűlési tagok, majd tiszteletbeli tisztviselők, illetve megyei önkormányzati funkcionáriusok. A nyugati demokráciák kiemelkedő államférfiai közül sokan mint vidéki városok polgármesterei kezdték pályájukat. A szervezeti reform kapcsán kifejti a tervezet, hogy más pártok a közigazgatás területi tagozódását meg akarják változtatni. A vármegyék és a járások megszüntetése, illetve átszervezése 7-8 közigazgatási kerületre helytelen intézkedés lenne. A párt a vármegyei és járási rendszer fenntartása mellett áll ki. Érve, mely szerint a múlt vidéki közigazgatása nem azért működött rosszul, mert azt a vármegye intézte, hanem a vármegyében kialakult szellem,amelyet a tisztviselői kar testesített meg,

s amely antidemokratikus jogszabályokat hajtott végre.Ha a jogszabályok demokratikusak, a tisztviselők is demokratikus szellemet testesítenek meg,az önkormányzati közigazgatás a népi érdekeknek megfelelően működik. A közigazgatási ügyek három csoportra oszthatók: az autonómia

(

ügyeire, /háztartási ügyek, szabályrendeletek,mezei -rendőrség, törvényhatósági utak stb./, az önkormányzati és állami érdeket egyaránt érintő ügyekre,/ tanügyek, egészségügyek, iparügyek, mezőgazdasági ügyek, közrendé3zet, szövetkezeti ügyek stb./, ál-