Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A közigazgatási reform bevezetésének lehetőségei

lepülés társadalma egyébként is megkövetelt. Meg kell azonban állapítani,hogy valamennyi politikai párt saját érdekeit kívánta kidomborítani és egyben érvényesíteni is. A vidéken nagyobb taglétszámmal rendelkező pártok, mint a Szociáldemokrata - vagy a Kisgazdapárt 1945 őszén, több alkalommal hangot adtak abbeli kívánságuknak is,hogy a helyi hatalomban kizárólagos rendelkezési jogot kívánnak maguknak. Megerősödött ez a követelés az 1945-évi nemzetgyűlési választásokat követő időben,amikor a választási győztes Kisgazdapárt több képviselője nemcsak a kormányhatalmat, hanem a helyi igazgatást is magának vindikálta. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert a többi párt ezt a kisgazdapárti velleitást lefogta, és így sikerült a paritást megőrizni. Az 1947- évi nemzetgyűlési választások eredményét az MKP sem tudta a közigazgatásban teljes mértékben kihasználni, így az egyenlő arányt 1948 nyaráig - a koalíciós politikai rendszer felszámolásának kezdetéig - fenn tudták tartani. A kormányzat igényelte, hogy a közigazgatást a háború utáni politikai és társadalmi fejlődéshez igazítsák. A népi demokratikus út megteremtéséhez tehát korszerűbb közigazgatási szervezet létrehozására volt szükség. Ez pedig egyet jelentett volna az önkormányzati formák további tökéletesítésével vagy az önkormányzatok teljes felszámolásával, és helyette a népi közigazgatási szervezet megteremtésével. A területi önkormányzatokban a közösség ügyeit a helyi szervek végezték.A választott testületek és ezek tiszt-, viselői a helyi ügyeket a központi hatalomtól némileg elkülönülve bizonyos fokú függetlenséggel tudták intézni. Mivel az önkormányzati szerveket választás útján létesítették,így gyakran találkozni népi szerv kifejezéssel a polgári közigazgatás idejében is. Az önkormányza-