Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A parasztpárti reformkoncepció

A Nemzeti Parasztpárt közigazgatási reformkoncepciója a polgári önkormányzat erős kritikáját adta. A vita kapcsán a municipalista és centralista nézetek újra lábra kaptak. A viták során a megyei rendszer védelmezői, a megyei szervezet fenntartása mellett kardoskodók főleg a polgári politikusok közül kerültek ki. A municipalisták egyik szószólója, Egyed István álláspontja az volt, hogy a megyék természetes egységek,és nincs joga senkinek sem arra, hogy azokat megszüntesse. A megyék évszázadokon át egységes népeket tartottak egybe, s már ezzel is bizonyította életképességét, valamint azt is, hogy a népi Magyarország igazgatási kereteit is meg tudja adni.A múltban a kunok, jászok, székelyek, hajdúk, szászok egy vagy több megye kebelében éltek,de a megyei jelleg a magyarságra is rányomta a bélyegét, hisz vannak például bihari,szatmári, nyírségi, sárréti, ormánysági, göcseji népek. Egyed István az Erdei-féle közigazgatási tervezetet alapjában hibáztatta, mivel a történelmi megyék felszámolását tartalmazta. Erdei Ferenc elismerte, hogy a megye ősi magyar intézmény, melyben az állampolgárok számos érzelmi szállal kötődnek. Kiemelte, hogy az egy megyébe való tartozás tudata népi, nemzeti egységet takar, és az emberek büszkék arra, hogy vasiak, zalaiak, somogyiak, Ipolymentiek, Sajóvidékiek. A származás tudatának kihangsúlyozása nem a partikularizmust erősíti, hanem az ország etnikumának sorszműségét, az életmód, a szokások változatos formáit jelzik. Erdei azonban a városmegye keretében #

is el tudta képzelni az ország népeinek a változatos, az egyes etnikumok fejlődését biztosító sokszínű tevékenységét. Ezért újra kihangsúlyozta, hogy az új közigazgatási egységek kialakításánál a tájra, a gazdasági körzetekre, a nemzetiségi megoszlásra, a kulturális szintre egyaránt tekintettel kell len-