Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A parasztpárti reformkoncepció

ni. Erdei szerint a történelmi megye nem földrajzi, de még csak nem is gazdasági egység, hanem a megye töhh tájból, több gazdasági körzetből áll. Az a tapasztalat, hogy ezeket a tájakat és körzeteket a járások nem fogják át, mert az ország 151 járásának kialakítása még a polgári korszak kezdetén történt, és a járási rendszerben változás a felszabadulásig csak csekély mértékben ment végbe. A közigazgatási járások kialakításánál a döntő szempontot a polgári közigazgatás érdekei szabták meg, amelyek azonban kevésbé voltak tekintettel a terület gazdasági, társadalmi, kulturális érdekeire, s legfeljebb a népesség számát, a nemzetiségi összetételt vette figyelembe. 1876-ban, amikor Fejér megye öt közigazgatási járását megalkották,lényegében a fenti szempontokat vették alapul, így került az egykori bicskei járás székhelye Válba, amely a köz- és vasutaktól távol esett, vagy ilyen szempontok szerint jártak el a sárbogárdi és az adonyi járások megalkotása során is. Ezeknél azonban meg kell jegyezni, hogy bár a járási székhelyek vasút mentén feküdtek, de vasúti összeköttetése a székhelyközségnek a járás beosztott helységeivel /négy - öt község kivételével/ nem volt kedvező.A másik két járási székhely kijelölése /Székesfehérvár és Mór/, azonban megfelelőnek bizonyult. Nemzetiségi szempontú járási szervezet volt a móri, ahol német, a váli járás, ahol szlovák, német, délszláv, azután az 'adonyi, ahol német, délszláv nemzetiségű lakosság élt a magyarság mellett. A járási székhelyeken nem is lehetett összpontosítani az igazgatási szerveket. Sok járási székhelyen nem volt adóhivatal, másutt székelt a járásbíróság, nem volt középfokú tanintézet.A Fejér megyei Válban székelt például a főszolgabírói hivatal, de az adóhivatal, a járásbíróság, a polgári iskola Bicskén volt; amelynek kedvezőbb a föld-