Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A parasztpárti reformkoncepció

/1946 végén/gátlólag hatott a közigazgatási munkára, de messzebbre tekintő hátrányai is jelentkeztek.Félő volt, hogy a rendelet több vonatkozásban a baloldali pártokra üt vissza, és az 1946-1947, év elejének politikai konstellációi közepette megrendezett községi választáson éppen a munkáspártok és a parasztpárt képviselői buknak majd ki az önkormányzati testületekből. Az a kisgazdapárti törekvés, amely éppen ezekben a hónapokban szorgalmazta a községi választások megtartását,világos célt követett. A politikai helyzetet a Kisgazdapárt igen alkalmasnak tartotta arra,hogy az Önkormányzatokban a hatalmi helyeket jelentő állásokat maguknak megszervezzék A Baloldali Blokk ezért felvetette, hogy az önkormányzati választásokkal kapcsolatos részeket az lo3o-as kormányrendeletből töröljék. Ezzel lehetetlenné válik a községi választások megtartására való törekvés, mert a polgári politikai csoportoknak nem lesz alapjuk arra, 19 hogy erre a jogszabályra hivatkozhassanak. A provizórikus jelleg nyomta bélyegét különösen a községi, de a megyei és városi önkormányzati igazgatásra is. Bizonytalansági tényezőként szerepelt az, hogy a törvényhatósági bizottság, a képviselő-testület, az elöljáróság összetételében, hatáskörében, választásában a tisztviselői képesítés kérdésében nem volt kialakult álláspont, s azt a politikai erőviszonyok határozták meg, sokszor a jogszabályok ellenére. A községi bíró a felszabadulás után sem lett a község tényleges vezetője és ez a tisztség egyre inkább reprezentatív státussá vált. A tényleges községi vezetés most is, - akár csak a felszabadulás előtt - a községi vezetőjegyző kezében volt,akit - mint már láttuk korábban - a járási főjegyző irányított. A Parasztpárt hangoztatta, hogy a községi jegyző - a népi önkormányzat szakalkalmazottjaként a helyi adminisztrációs tevékenység vezetője lehet és