Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A parasztpárti reformkoncepció

ennél nem több. Magáról a községi önkormányzat tartalmáról is megvolt a párt elgondolása. Mindenekelőtt a parasztság széleskörű bevonását kívánta a községi ügyekbe, melyet a képviselő-testületen keresztül kívánt kifejezésre juttatni. A paraszti politika szolgálata mindenekfelett állt a párt tervezetében. Ennek megfelelően akarta a községi szervezetet felépíteni. Meghagyta a kisközségi szervezetet, sőt ezek számát szaporítani kívánta. A kisközség élén "kisközségi bíró" áll, aki a település teljes jogú politikai és társadalmi vezetője. A kisközségek önálló községi szervezetet alkotnak, de közös adminisztrációt szervezhetnek. Ezek a körjegyzőségek. A körjegyzőségekben az önkormányzati ügyek felelős vezetője azonban a "főbíró" vagy a "kisközségek közös bírája". Rendezésre várt számos község határa is. A történetileg kialakult községhatárok az ország több községében nem feleltek meg a lakossági, a gazdálkodási és közigazgatási érdekeknek.Az 1945-ben lezajlott földreform további módosításokat eredményezett a községhatárok területén. A Belügyminisztérium 1946 tavaszán úgy ítélte meg a földreformmal bekövetkezett új társadalmi, gazdasági helyzetet, hogy az hosszabb időre állandósulni fog. Elérkezettnek látta a kormányzat az időt, hogy a községi határok helyzetén változtasson, mivel azok még mindig a nagybirtokrendszer képét tükrözték. A lakosság maga is kívánta, hogy a demokratikus elveknek megfelelően vonják meg a községi határt. A parasztpárti koncepció szerint a belügyi kormányzat vegye figyelembe a külterületi lakott helyek lakóinak kívánalmait,egyeztesse az érdekeket a községi birtokosok és a puszták, majorok,szállások lakói között. Irányadóknak az új községi határok megalkotása során még az is szerepelt,hogy az átszervezés az állami és az önkormányzati igazgatás menetében zavart ne idézzen elő.