Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A Szociáldemokrata Párt tervezete

mány felrója azt is, hogy rendezetlen a közigazgatás és a rendőri szervek egymáshoz való viszonya, ami gyakran önkényeskedésre, a hatósági jogkör megsértésére veze­tett. Nem fogadta el az SzDP a mezőgazdasági érdekképviselet­nek törvényi rendezését. A tanulmány szerint a demokrá­cia eddigi vívmányait ásná alá a megvalósuló mezőgazda­sági érdekképviselet, mert a mezőgazdasági lakosságnak, köztük a jobbmódú gazdáknak nyújtana-előnyt.A községek­ben, városokban külön közigazgatási szervezet jönne lét­re, amely hatósági jogkörrel felruházva, funkcionálásá­val tovább bonyolítaná az amúgy sem konszolidált közi­gazgatási helyzetet. Társadalmi tekintetben az érdek­képviselet új paraszti osztály létrehozását segítené e­lő. Az irányelvek szerint a jövő közigazgatásában, az ön­kormányzati és állami szervek intézkedéseinek egyensú­lyi helyzetben kell lenniök: ezért a közigazgatási szervezetből véglegesen ki kell iktatni a rendi és tő­kés időkből örökölt elemeket. Ez annyit jelentett, hogy a megyei és a thj*városi önkormányzatokat fel kellett volna oszlatni, és a területi autonómiát a járási igaz­gatásra ruházni. így a szociáldemokrata javaslat sze­rint az önkormányzati igazgatást községi keretekben le­hetett volna továbbvinni. Megjegyzik azonban, hogy a történelmi fejlődés azt indokolná, hogy a megyék kapják meg az önkormányzati jogkört, de ez éppen a régi rezsim közigazgatási szervezetének átmentését eredményezné. A községi és járási autonómia fölé egy állami szervként működő másodfokú közigazgatási egységet kell szervezni, amely az adott terület szociális, kulturális, oktatási, egészségügyi feladatainak eredményesebben tud megfelel­ni. A közigazgatási reform megvalósítása feltételezi a

Next

/
Thumbnails
Contents