Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A koalíciós pártok reform-koncepciói a közigazgatás megújítására - A Szociáldemokrata Párt tervezete

községi, városi, illetve a járási területi beosztás módosítását, amely során a helyhatóság területén élő népességet, a gazdasági, a közlekedési, kulturális viszonyokat mérlegelni kell, és ezek alapján megvonni az új közigazgatási határokat. A szociáldemokraták javaslata az ország területi közigazgatására a következő volt: a község és a város képezi a helyhatóságot, a közigazgatási járás összefogja a községeket és autonómiában szervezi életét. A városi helyhatóság kétféle legyen: egy bővebb és egy szűkebb önkormányzattal ellátott városi szervezetről be szél,ami lényegében a thj.város és a megyei város szervezetében jutott kifejezésre. A várost és a járást a közigazgatási kerület fogja össze. A kerületi hatóság állami közigazgatási szerv, amely a helyhatósági közigazgatási ügyeken kívül átveszi a decentralizált állami szakigazgatási szervek feladatát is. A kerületeket a központi hatóság, azaz a minisztérium fogja össze. A községnek önálló hatásköre van a belügyekben, a jogszabályok végrehajtásában.A községben elsőfokú közigazgatási hatóság működik.A községi önkormányzat testületi szerve a községi képviselő-testület, melyet lajstromos választással hoznak létre.Tagjainak egy részét hivatalból tagok alkotják, másik részét választják. A testület tagjait két évenként sorsolják, ekkor a választott tagság 5o %-a esik ki.A képviselő-testület elnöke tisztségét két évig viseli. A testület hatáskörébe tartozik;a községi tisztségviselők, azután a tisztviselők megválasztása, községi szabályrendeletek alkotása, községi állások szervezése, a vagyonkezelés, a községfejlesztési ügyek megtárgyalása, a hitelfelvételek és a községi bizottságok megalakítása. A községi egyéni szervek között legfontosabb a községi bírói'aki a község politikai képviselője, de hatáskörébe tartozik a községi bí-