Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A Jogi Reform Bizottság közigazgatási koncepciói

A Jogi Reform Bizottság közigazgatási koncepciói A reform konkrét kidolgozásával több állami fórum is foglalkozott. Végső soron a kormány a Belügyminisztériumtól várta a reform Összegezését, amelyet a koalíciós pártok terjesztettek volna elő. Ez az út azonban - mint arra már utaltunk - nem volt járható. A Belügyminisztériumban kommunista majoritás volt, és ezt a tényt a nem kommunista pártok úgy értékelték, hogy ott a közigazgatási reform kommunista változatát képviselik.Ebben volt is igazság, hiszen a szociáldemokrata politikai államtitkár, Kis Roland nem egyszer panaszolta, hogy a miniszter a referenciát nem tőle, hanem közvetlenül a főosztályvezetőktől kéri, akik tudvalevőleg az MKP tagjai voltak. Persze voltak itt kisgazdapárti és parasztpárti alkalmazottak is. Itt működött például a parasztpárti Bibó István, akiről köztudott, hogy a közigazgatástudomány neves szakembere volt, és Erdei Ferenccel közösen képviselték a Parasztpárt által előterjesztett közigazgatási reformkoncepciót. A racionalizálási kérdések összehangolására a Miniszterelnökség még 1945-ben létrehozta a Jogi Reform Bizottságot. Feladata elsősorban a jogszabályok rendezésében volt. A bizottságnak kellett határoznia arról, hogy mely jogszabályok maradhatnak érvényben a felszabadulás utáni időkben. Kidolgozták reformterveiket a. koalíciós pártok is. Az MKP a Jogi Albizottságra bízta 1946 nyarán a közigazgatási kérdésekkel való foglalkozást, a szociáldemokraták az 1945. évi kongresszuson hoztak létre bizottságot e kérdés tanulmányozására,majd a reformjavaslat összefoglalására.