Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok III. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 10. (Székesfehérvár, 1989)

A Jogi Reform Bizottság közigazgatási koncepciói

A Jogi Reform Bizottság 1946 februárjában tárgyalt elsőízben a reformtervezetről. Mivel a kérdés ekkor aktuálisnak látszott, 'a tárgyban a bizottság hetente tartott ülést. A közigazgatási jogszabályalkotás alapelveinek tisztázása után a közigazgatási szervezeti kérdések tárgyalására került sor. Az a vélemény kristályosult, hogy az egységes állami szervezet elvét kell megvalósítani, és ezzel elvetették a hatalom megosztásának polgári koncepcióját. Hamarosan a bizottságban felülkerekedett az önkormányzati igazgatás fenntartását hangoztatok csoportja, és ezután a tárgyalásokat az önkormányzat kiépítése, tökéletesítése, általában az autonómia erősítésének jegyében folytatták. A Jogi Reform Bizottság koncepciója a polgári közigazgatás szervezeti kereteinek fenntartását vallotta, s elfogadta mindazon főbb polgári jogszabály érvényét, amelyek az önkormányzati igazgatásra vonatkoztak. Vita a szervezeti keretek kiépítésében mégis kialakult.A tagság ugyan egyetértett azzal, hogy a község, mint az önkormányzat legkisebb közigazgatási egysége megmaradjon, de a községeknél magasabb szervezetek kiépítése már nem talált egyhangú véleményre a bizottságban. A községeket a tervezet egy területi önkormányzati szerv alá kívánta helyezni. Ez a területi önkormányzat a vármegyénél jóval kisebb lett volna, de semmiképpen sem egyezett a járásokkal. Ez utóbbitól az különböztette meg, hogy területileg jóval nagyobb, másrészt egy város vagy nagyobb község gazdasági ,társadalmi vonzáskörzetét ölelte fel.A járástól az a lényeges szempont ', is megkülönböztette, -.hogy autonómiával rendelkezett. A területi önkormányzati szerv felett azonban az

#

állami kerületi hatóságok álltak. A Jogi Reform Bizottság a területi igazgatást e három fokozatú rendszerbe kívánta besorolni, amelyben az első kettő önkormányzati formában működik. Az önkormányzati