Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

A törvényhatósági hatáskört az 1886. évi 21. tc. állapította meg, amely a vármegyék, a thj.városok működésének alapját képezte a polgári közigazgatás funkcionálása idején. A törvényben kifejezésre jutott a vármegyének, mint jogi személynek a meghatározása. Eszerint a vármegyét, mint jogi személyt a "közönség" testesítette meg. A "közönség" testületi jogokkal rendelkezett, melyeket önkormányzati keretekben gyakorolt. Az önkormányzati jogok pedig a testületi szervekben, azok működésében jutottak kifejezésre, így a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen, (1929 után a kisgyűlésben), a közgyűlési választmányokban és bizottságokban, a közigazgatási bizottságban és ennek albizottságaiban, valamint az önkormányzat választott tisztviselőinek működésében. A vármegye önállóan intézkedett saját belügyeiben, az állami akaratot közvetítette a területén működő autonómiákhoz, és állást foglalt politikai kérdésekben. (1) A törvényhatóság a politikai ügyeket a közgyűlésen megvitathatta, és a kialakított álláspontot a többi törvényhatósággal közölhette. E tárgyban felirati joga volt a kormányhoz. A törvényhatósági önkormányzati igazgatás a koalíciós években betöltötte feladatát. A proletárdiktatúra létrejöttével azonban a szervezet korszerűtlenné vált. El is indult hamarosan a törvényhatósági szervezet korszerűsítésének folyamata. Ennek nyomán több új hivatalt szerveztek, hatásköröket módosítottak. Az államkormányzat célja az volt, hogy a vidéki közigazgatást is minél teljesebben be tudja vonni a népi demokratikus feladatok megvalósításába, a szocialista fejlődés útjának egyengetésébe.