Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)
Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán
A főispán, mint a központi'kormányzat megbízottja A törvényhatóság élén a kormány megbízottjaként a főispán állott. 1944 előtt a főispánt az uralkodó, illetve az államfő nevezte ki; 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány, később a köztársasági elnök. A főispáni teendőket a thj.városokban is az illetékes megyék főispánjai látták el, bár volt rá precedens, hogy a nagy városokban külön főispán működött. Ez a gyakorlat a felszabadulás utáni években is megmaradt. Külön főispánja volt Kecskemétnek, Pécsnek, Szegednek. A főispánok 1945ben megnövelt jogkörrel rendelkeztek, amelyet néhány év múltán, az önkormányzati közigazgatás kiépítése, majd az állami szakhivatalok megerősítése után vesztettek el. 1945 tavaszán ez a funkció még igen fontos volt az állami feladatok végrehajtásában. A hagyományos közigazgatási teendők mellett a főispán közellátási kormánybiztos is volt. A főispán, mint közellátási kormánybiztos az Országos Közellátási Hivatal útján a földművelési miniszternek is alá volt rendelve. (2) A belügyminiszter 1945. június 14-én újabb tájékoztatót adott ki a főispáni jogkörről, mivel bebizonyosodott, hogy a főispánok jogkörüket különbözőképpen gyakorolták. A tájékoztató kiadásának célja az volt, hogy a főispánok működésében országosan az egységes gyakorlatot biztosítsák. A belügyminiszter a magyar államszervezet fontos tisztségének minősítette a főispáni állást, hiszen ők álltak egy-egy önkormányzat élén, és irányító tevékenységükkel meghatározták és formálták a terület politikai és közigazgatási arculatát. A közigazgatást legfelső fokon a miniszterek látták el, akik alatt a közép- és alsófokú állami hatóságok és az önkormányzati testületek hatóságai állottak. A közigazgatás túlnyomó részét a belügyminiszter intézte, míg a többit a szakminiszterek végezték.