Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Pénzügyi feladatok az önkormányzati közigazgatásban

Az első csoportba azokat a megyéket osztották be, amelyek lélekszáma a 200 ezer főt nem haladta meg. Ide tartozott Abaúj, Bács-Bodrog, Bihar, Csanád, Csongrád, Győr-Moson, Hajdú, Sopron, Szatmár-Bereg, Zemplén és Komárom-Esztergom megye. E törvényhatóságok alispánjait havi 280 forint átalány illette meg. A második csoportba a 200-300 ezer lakosú megyék tartoztak. Ezek a következők voltak: Baranya, Fejér, Nógrád-Hont, Tolna, Vas és Veszprém megyék. Itt az alispán havi 350 forint útiátalányt kapott. A harmadik csoportba a 300 ezer főnél többet számláló, Békés, Borsod-Gömör, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs és Zala megyéket sorolták, ahol az alispán havi átalánya 420 forint volt. A negyedik csoportot Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye egyedül alkotta, ahol az alispán részére 500 forintot állapított meg a belügyminiszter. A járási főjegyzők és a megyei tiszti főorvos útiátalánya az alispánokéval megegyezett, a tisztiorvosok a járási főjegyzők átalányának 80 %-át kapták. (60) Az 1937. december 31-i határokon kívül eső területekről visszatért önkormányzati alkalmazottak átköltözésiilletményre nem tarthattak igényt. A belügyi kormányzat azonban fenntartotta annak lehetőségét, hogy a ténylegesen szolgálatban álló önkormányzati alkalmazottakat az őket jelenleg alkalmazó törvényhatóság vagy község háztartása terhére egyszeri segélyben részesítsék, amely az átköltöztetés összegével lehetett egyenlő. (61) Az önkormányzati tisztviselők életkörülményei meglehetősen alacsony színvonalon álltak az 1945 utáni években.