Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A községi vagyon bérbeadása nyilvános árverésen történhetett. (35) ( V. ö . 1886.évi 22. tc- 120.§) A kikiáltási árat. a képviselőtestület állapította meg. A törzsvagyont fenn kellett tartani, azt ..elidegeníteni nem lehetett. Ha mégis sor került rá, azt képviselőtestületi közgyűlés hagyta jóvá, aholnév szerinti szavazást kért e tárgybán az elnök. Az elidegenítési határozatot ki kellett a községben hirdetni, s bárki fellebbezhetett ellene. Az alispán, a törvényhatósági kisgyűlés az elidegenítés ellen felléphetett. Ha a község vagyoni csődbe került, az alispán a vagyonkezelést zárlataié helyezte, és a községbe zárgondnokot nevezett ki. A községi költségvetésben összefoglalták a háztartásban egy évben előrelátható kiadásokat, bevételeket. Összeállításban a következő rovatok szerepeltek: - igazgatási, adókezelési, tűzrendészeti, közegészségi, állategészségügyi, tanügyi, testnevelési, egyházi, közművelődési, népjóléti, szegényügy, közlekedési, vagyonigazgatási, különfélék A költségvetés lehetett rendes és rendkívüli. Ez személyi (tisztviselők, alkalmazottak járandósága) és dologi (hivatalok, intézmények fenntartása) költségvetésre oszlott. Bevételek fedezetéül szolgált az ingatlan vagyon, a tőke, a jogosítványok* (italmérés, helypénzszedés a piacon, a vásáron, kövezetvám, híd- és révvám, fedeztetési díj, mérlegdíj), továbbá közüzemi és közszolgáltatási jövedelmek .