Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Ez utóbbiak közé tartozott a bor és húsfogyasztási adó, szeszfogyasztási adópótlék, italmérési-, adóbehajtási-, marhalevélátírási illetékek, anyakönyvi kivonatért szedett díj, állami adórészesedés, ipardíj, újjáépítési munkakötelezettség utáni 10 %, ami a községnél maradt. Amennyiben a felsoroltak a községi kiadásokat nem fedezték, akkor községi pótadó kivetésére került sor. A pótadó kivetési alap az állami-, a ház-, a társulati- és a tantiem adó összege volt. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter azokat a községeket, amelyek az 50 %-os pótadó kivetése esetén sem tudták kiadásaikat fedezni a Községi Segélyezési Alapból (KSA) segélyezte. Ez minden vármegyében létesült. 1945. évre a Fejér megyei községek pótadójának kivetési kulcsát a belügyminiszter a következőképpen állapította meg: (36) A pótadó aránya az 1944 előtti közigazgatásban jóval alacsonyabb százalékú, bár községenként eltérő. A Fejér megyei Csákváron a pótadó 1944-ben mindössze 23 % volt, míg Bakonysárkányban 200 %. A csákvári 23 %-os pótadó a községi jövedelmekkel együtt bőven elég volt a kiadásokra, míg Bakonysárkányban a kivetett pótadó lényegében nem fedezte a kiadásokat. Ezért a hiányzó mennyiséget államsegéllyel pótolták. Bakonysárkányban ugyanis hiányoztak a községi vagyon kialakításának feltételei, és kizárólag csak a pótadóra tudott az elöljáróság támaszkodni. Ez azonban a lakóknak jelentett nagy terhet. Kiderült, hogy a kiadás fedezetére 1944-ben Bakonysárkányban 260 %-os pótadót kellett volna a jórészt kis- és törpebirtokkal rendelkező gazdákra kivetni. 30 községben 13 községben 21 községben 36 községben 200 % 150 % 130 % 100 %