Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Községi háztartás A háztartás vitele a községi önkormányzati igazgatás bonyolult területe volt. Az egyre erősödő infláció következtében a gazdálkodás szinte lehetetlenné vált 1945 nyarától a stabilizációig. A községi háztartás fogalomkörébe a vagyonkezelés: - a vagyonszerzés, - elidegenítés, költségvetés, zárszámadás, számvitel - tartozott. A községi vagyon ingó- és ingatlanvagyonból és különféle jogokból állt. A vagyont évente leltározták, melyet a zárszámadáshoz csatoltak. A vagyonleltár a község gazdasági erőforrásainak a számbavételét szolgálta; kimutatta a községi vagyont, intézményeket, a közüzemeket, az alapokat, a tartozásokat, követeléseket, az ingó- és ingatlan vagyont. Rögzítette a község tiszta vagyonát. Meg kell jegyezni, hogy a közjogi bevételek (adóbevétel) nem tartoztak a községi vagyon közé, hanem csak a magánjogi természetű gazdasági elemek képezték azt. A vagyonleltár két részre oszlott: cselekvő vagyonra és szenvedő vagyonra. A cselekvő vagyonba tartoztak: az ingatlanok, tőkék, értékpapírok, jogosítványok, községi üzemek, ingóságok, pénzmaradványok, követelések. A szenvedő községi vagyont képezték: a községi tartós szolgáltatások, kölcsöntartozások, adósságok, hátralékok. A vagyonleltár kiegészítő része volt: - a községi ingatlanok törzskönyve, (beépített telkek, földbirtokok) - a szakleltár (az ingóságok felsorolása) + - leltári napló (éves vagyonváltozásról) - nyilvántartások (önálló jogosítványokról)