Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Megszüntették az egész napos elfoglaltsággal járó kisbírói státust, és helyette 1947. augusztus 1-i hatállyal községi altiszti állást szerveztek. A községi altiszteket a képviselő-testület választotta. A választást jelölés előzte meg; a kijelölő bizottság elnöke a községi bíró volt, tagjait (3 főt) pedig a képviselő-testület küldte ki, illetve a községi jegyző hivatalból tagja a bizottságnak. A községi altiszt illetményeit a vármegyei altisztekre vonatkozó illetményügyi jogszabályok alapján kapta. (30) Községet felügyelő hatóságok A község a vármegyei hatóság alá volt vetve. Ez az alávetettség azonban közvetett formában fejeződött ki, mert a járási hatóság közbe volt ékelődve. A községi törvény szerint a községek az illetékes járási tisztviselők közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt állnak, s a járás közbejöttével kapták meg a törvényhatósági rendelkezéseket, és ugyancsak a járáson keresztül juttatták el a községi ügyeket a törvényhatósághoz. A vármegyének a községek felett széleskörű jogköre volt, melyet szervezési, felügyeleti, fellebbviteli, vagyonfelügyeleti, rendelkezési, irányítói kérdésekben és fegyelmi intézkedésekben gyakorolta, a fő- és' alispán, a tisztifőügyész, az árvaszék, a törvényhatósági köz- és kisgyűlés útján. A kisgyűlés állapította meg a községek számára a járási beosztást, intézkedett a körjegyzőség szervezéséről, a határelcsatolásr'ól, az orvosi, a körorvosi, az állatorvosi, a közgyámi körökről; állást foglalt a községi törzsvagyon elidegenítése, a községi adó, a községi kölcsönfelvétel, a terhes szerződés megkötése, közmű létesítése, műemlék fenntartása ügyében.