Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

Az alispán a községi költségvetést és a zárszámadást másodfokon intézte. A vagyonfelügyeleti jog területére tartozik a vagyonleltár, a községi számadások felülvizsgálata, a számadásra kötelezett elöljárók ellenőrzése. A járási főjegyzőnek a járás községeiben első fokú hatósági jogköre volt minden olyan községi közigazgatási ügyben, amely nem tartozott a képviselő-testület, az elöljáróság, a községi egyedi szervek, a vármegyei hatóság vagy valamely szakigazgatási szerv hatáskörébe. A község felett a főjegyzőnek ugyan felügyeleti joga volt, de ez nem jelentett fellebbviteli fórumot. A fellebbezés az alispánhoz történhetett vagy a törvényhatósági kisgyűléshez. A járási főjegyző hatásköre szélesebb a közigazgatási szervezetben, mint a megyei városi polgármesteré. A két közigazgatási egység lényegében egyenlő rangú szervezet volt. Mégis a járásban a főjegyző rendelkezett a rendőrhatósági elsőfokú jogkörrel, míg a megyei városban ezt a feladatot a helyi rendőrség látta el. Néhány megyében azonban a járási főjegyzők hatásköre e tekintetben még 1947. elején sem volt körülhatárolt. A járások főjegyzői ezért igen nehéz helyzetben voltak, mert néhány zavaró jelenséggel szemben nem léphettek fel. Nem volt elhatárolva a rendőrség és a járási főjegyző közigazgatási feladatköre, s ez sok visszásságot eredményezett. Voltak községek, ahol a rendőrség tartotta kezében a közigazgatási rendelkezési ügyeket is, így e helyeken anarchisztikus állapotok uralkodtak. (31) A járás első tisztviselője, - a járási főjegyző - egyéni hatóság volt, aki a járási jegyzőkkel, a közigazgatási gyakornokokkal, írnokkal, díjnokkal, továbbá a szakközegekkel: a tisztiorvossal, állatorvossal, a gazdasági felügyelővel, a tűzrendészeti felügyelővel, a szociális titkárral és a kezelő személyzettel látta el a járási ügyvitelt. A főjegyzőnek külön pecsétje volt.