Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Községi önkormányzatok

A nagyközség saját maga tartotta el a jegyzőjét, a kisközségek esetében pedig az alispán határozta meg, hogy milyen arányban terhelik az egyes községeket a jegyzőtartás terhei? A jegyző felett a felügyeleti és ellenőrzési jogot önkormányzati ügyekben elsősorban a községi képviselő-testület, másodsorban a járási főjegyző gyakorolta. A fegyelmi eljárást a jegyző ellen az 1929.évi 30.tc. IV.része szabályozta, s fegyelmi eljárást elrendelhetett ellene a járási főjegyző, az alispán, a főispán, a belügyminiszter, de a közigazgatási bizottságnak, a törvényhatósági kisgyúlésnek és a közgyűlésnek is joga volt erre. Elsőfokú fegyelmi hatóság az alispán, másodfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, harmadfokon a fegyelmi bíróság volt. A községi jegyzőre vonatkozó jogszabályok nagyobb része érvényes az 1945 utáni önkormányzatok közigazgatási gyakorlatában is. A községi elöljárók közül a bíró, a pénztáros tiszteletdíjban részesült. 1947. augusztus 28-án a kormány úgy rendelkezett, hogy a falusi bírókat, a pénztárosokat a XIIIX.fizetési fokozatokba sorolják be: mégpedig Fiz. osztály Tiszteletdíjat kap XII. XI. X. IX. A községi bíró'a fizetési osztályban előírt törzsfizetés 80 %-át, a pénztárnok 60 %-át kapja. Lakosság száma: 1000 főn alul 1000 - 3000 3000 - 5000 5000 - 10000 10 ezren felül