Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Az építésügyi albizottságot a tiszti főügyész, az államé­pítészeti hivatal főnöke és két fő a közigazgatási bizott­ságból alkotta. A városi számonkérőszéket a polgármesterből, a váro­si főjegyzőből, a tisztiügyészböl, a tanácsnokokból és a városi törvényhatósági bizottság közgyűlése által válasz­tott két bizottsági tagból alakították meg. A városi tör­vényhatósági bizottság feloszlatását akkor is ki lehetett mondani, ha tevékenységében a hatékonyság nem érvényesült, illetve^ha a város gazdasági helyzete leromlott, és megja­vítására a felső kormányzati szerv lehetőséget nem látott. 1945 tavaszán újra létrehozták a thj.városban és a megyei városban az 1929 óta szünetelő városi tanácsot. (19) A tanács tagjai a tanácsnokok, a városi főügyész, fő­jegyző és a polgármester helyettesei lettek, elnöke pedig a polgármester. A tanács hatáskörét helyreállították azok­ban az ügyekben, melyeket az 1929. évi 30.tc. 44. §-a a polgármester hatáskörébe utalt. Ezzel egyidejűleg megszűnt a polgármesternek, mint egyéni hatóságnak az intézkedési jogköre is. A városi tanács a városi igazgatás végrehajtó közege lett, de önálló közigazgatási hatóságként is ren­delkezett. A tanács hatáskörébe az 1929. előtti időszakban olyan ügyek tartoztak, melyeket törvények vagy városi sza­bályrendeletek utaltak első-vagy másodfokon hozzá. Ezek az ügyek sem a közgyűlés, sem más hatóság számára fenntartva nem voltak. Ezt a hatáskört kapta vissza az 1945 tavaszán létrehozott városi tanács. A tanács mint testület a pol­gármester tanácsadó szerve lett, mégpedig azokban az. ügyekben, melyeket a törvények és más jogszabályok a pol­gármesternek, mint egyéni hatóságnak a hatáskörébe utal­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents