Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

Végül a tanács ügykörébe rendelte a kormány az 1886. évi 21.tc. 74. §-ban részletezett teendőket is: azaz vezet­te a város gazdasági ügyeit, gondoskodott a városi közva­gyonról, a városi jövedelmekről, azok hasznosításáról, nyilvántartásáról, a városi pénztárak, a különféle tör­vényhatósági alapok kezeléséről, ezek számadásainak elké­szítéséről ,megvizsgálásáról, és a tanács a házi pénztárból utalványozott. A városi tanácsnak fontos szerepe volt a városi törvényhatósági bizottsági közgyűlések napirendjé­nek előkészítésében. A tanács a szakbizottságok közreműkö­désével elkészítette a városi szabályrendeletek terveze­tét, részt vett a törvényhatósági választói kerületek kije­lölésében, a törvényhatósági utak, közművek, építkezések és a közmunkák felett intézkedési joga volt, előterjesz­tést tett a kölcsönfelvételekre, állást foglalt a városi törzsvagyon szerzésében és elidegenítésében, városi új hi­vatalok és tisztviselői állások felállítása, régi hivata­lok megszüntetése ügyében. A thj.városban a városi tanács határozatai ellen a városi közigazgatási bizottsághoz, a megyei városban pedig a vármegye alispánjához lehetett fellebbezni. A felülvizs­gálati kérelmet a belügyminiszterhez kellett benyújtani. Amennyiben a várost javadalmai, vagyona és gazdászata te­kintetében sérelem érte, úgy a tanácsi határozatot a tör­vényhatósági bizottság közgyűlése elé lehetett vinni, és ott kérni a sérelem orvoslását. Ugyanez vonatkozott a me­gyei városi tanácsnak hasonló intézkedéseire is. A jogorvoslást a megyei város képviselő-testületének kel­lett megadnia a sérelmezett egyénnek vagy jogi személynek. Ebben az esetben is lehetett élni a felülvizsgálati kére­lemmel, melyet a belügyminiszternek küldtek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents