Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

A megyei városokat a magyar törvényhozás a községek közé sorolta, s a megyei városok jogviszonyait a községi törvényben rendezte. A megyei városok azonban a községi törvényben nagyobb önállóságot, fejlettebb szervezetet kaptak. A megyei várost az 1886. évi 22.tc. 1. §-a, míg a thj. várost a megyével együtt a törvényhatóságokról szóló 1886. évi 21. tc.rendezte. (19) A thj.város jogállása azonos volt a megyével, míg a megyei város a megyei hatóság alá volt rendelve. A megyei város csak elsőfokú hatáskörben járhatott el, míg a thj.város szervei másodfokú hatáskört is gyakoroltak. A városi közigazgatás tevékenységének jórészét foglalták le a vagyoni kérdések, azaz a városi vagyon kezelése s a gazdálkodás . A felszabadulás évében Magyarországon 12 thj.város volt: Szeged, Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Baja, Pécs, Székesfehérvár, Győr, Kaposvár, Szombathely, Sopron. A megyei városok száma 45 volt. A thj. városi szervek A thj.város önkormányzati szervei jórészt egyeztek a megyével. Itt is működött a közgyűlés, a kisgyűlés, a kijelölő választmány, az igazoló választmány, az összeférhetetlenségi bizottság, a számonkérőszék. A thj.város első tisztviselője a polgármester, de működik még a városi közigazgatási bizottság és a városi árvaszék. A városi önkormányzati testületek szervezete és működése azonos volt a megyei testületekkel, az alispáni hatáskört a polgármester gyakorolta. A közigazgatási bizottság albizottságai közül eggyel több volt a thj. városban. Ez az építésügyi albizottság volt, melyet az 1937. évi 6.tc.hívott életre. Az albizottság a másodfokú építésügyi hatósági teendőket látta el.