Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)
Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán
A megyei közgyűlés tárgysorozatát az alispán állapította meg, de a főispán megváltoztathatta, új tárgyakat vetethetett fel a közgyűlési napirendekhez. Az alispán és a főispán nézeteltérése esetén a közgyűlési tárgyak napi-, rendi felvételével kapcsolatosan kisgyűlési határozatra volt szükség. Önálló indítványt rendes közgyűlésen, interpellációt azonban a rendkívüli közgyűlésen is elő lehetett terjeszteni. Az indítvány és az interpelláció szövegét azonban a megyeházán a közgyűlés elnökének a közgyűlés megnyitása előtt 48 órával be kellett mutatni. Az évi rendes közgyűlésen a napirendi tárgyak összeállítása után érkezett rendeleteket, átiratokat, illetve a kisgyűlés által előkészített sürgős ügyeket tárgyalni lehetett. A közgyűlési vitában minden bizottsági tag a tárgyhoz egyszer szólhatott, többszöri felszólalásra elnöki indítványra a közgyűlés adhatott engedélyt. Kivételt képezett az alispán, a tiszti főügyész és a tárgy előadója, akiknek a vitában több alkalommal is joguk volt felszólalni, a kérdést kiegészíteni, a határozat jogszabályszerű alakítását már a tárgyalás idején formálni. Egy-egy felszólalás fél óránál nem tarthatott tovább, de a közgyűlés még fél órát engedélyezhetett, ha az ügy fontossága megkívánta. A közgyűlés elnöke a felszólalásokat korlátozhatta, de tíz percnél kevesebb időt nem szabhatott meg. Az elnöknek a közgyűlés beleegyezésével jogában állt a vitát bezárni, ha a tárgyhoz a felszólalások idejének korlátozása után még tíz fő hozzászólt. A közgyűlési határozat szótöbbséggel született. Ha azonban név szerinti szavazást kért a bizottságból legalább 30 fő, akkor azt az elnök'köteles volt elrendelni. A névszerinti szavazás kötelező volt viszont akkor, ha azt a tárgy kapcsán jogszabály elrendelte: pl. adóügyekben, vagyonszerzés és vagyonelidegenítési, haszonbérleti és kölcsönfelvételi ügyekben. Titkos volt a szavazás a törvényhatósági tisztviselők választásánál, illetve azok fegyelmi kérdéseinek tárgyalása során. Az elnöknek szavazati joga nem volt, de szavazategyenlőség esetén döntött a
