Törvényhatósági és Községi Önkormányzatok II. 1945-1950 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 9. (Székesfehérvár, 1989)

Az újjászervezett törvényhatóságok 1945 tavaszán

kérdésben. A törvényhatósági választásoknál azonban a szavazategyenlőséget az elnök nem dönthette el, a választást meg kellett ismételni. A bizottsági tag nem vehetett részt a közgyűlésnek azon tárgyalásánál és határozathozatalánál, amely a bizottsági tag és hozzátartozói anyagi érdekeltségével volt összefüggésben. Az érdekeltségi viszony megállapítása esetén a törvényhatóság más testületi szerve tárgyalásán sem vehetett részt a kérdéses bizottsági tag, így a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és annak albizottságai, a kijelölő választmány, az igazoló választmány, az összeférhetetlenségi bizottság és a számonkérő szék ülésein. A törvényhatósági bizottság azon tagja ellen, aki a tanácskozás méltósága ellen vétett, illetlen kifejezéseket használt, a koalíciós pártok bármelyikének tagjait sértő kifejezésekkel illette és kijelentéseit az elnök felhívására nem vonta vissza, azt az elnök megintette és rendreutasította. Ugyanakkor a tiszti főügyész széksértést állapított meg. A renitenskedő bizottsági tagnak pénzbírságot kellett fizetni, amelynek összegére a tiszti főügyész tett indítványt és azt a közgyűlés határozattá emelte. A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag bizottsági tagsági jogait csak a bírság lefizetése után gyakorolhatta. Amennyiben ezt 8 nap alatt nem tette meg, tagsági jogát elvesztette. A törvényhatósági bizottság közgyűléseiről jegyzőkönyvet kellett vezetni. A jegyzőkönyv elkészítésének folyamatát a megyei ügyviteli szabályzatban a belügyminiszter határozta meg. A közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítették. A gyakorlatban azt a megoldást választották, hogy a jegyzőkönyvi hitelesítést egy küldöttségre bízták. A küldöttségnek a közgyűlés utáni harmadik napon aláírásával kellett ellátni a jegyzőkönyvet, amely ezzel hiteles lett.