Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)
Bertényi Iván: Szent István alakja a heraldikában
képén és az ez alatt látható P initialéban. 1 ' A Keán elleni csata képén a király mellett álló, lova kantárszárát tartó csatlós kezébe ugyancsak vörös mezőben kettős keresztet mutató pajzsot adott a miniátor, miként a háttérben megörökített csata jelenet zászlaja is hasonló ábrázolású. A Képes Krónika megfestése az élő heraldika virágkorára esett, olyan időszakra, amikor a magyarországi címerhasználat már csaknem két évszázados múltra tekinthetett vissza. Aligha kell hát csodálnunk, ha a kortársak a legtermészetesebbnek tartották, hogy már Szent István is használt címert. Ez a — téves — felfogás aztán elterjedt, s szinte napjainkig megfigyelhető. Érdekes címerváltozatot mutat be Thuróczy János Krónikája, amely a sávozott -kettős keresztes magyar címert nem hasított, hanem négyeit pajzsban ábrázolja Szent István képe mellett, 1. és 4. mezejében a zöld hármashalom középsőjén álló kettős kereszttel, 2. és 3. mezejében a vörösezüst sávozattal. 7 Egy 1633-ban megjelent, Magyarország dicsőségének emléket állító könyv ábrája Szent Istvánt diadalkocsin mutatja be. Legyőzött, végtagjaitól megfosztott ellensége a földön fekszik, ő maga jobbjában villámokat, baljában magyar kiscímeres pajzsot tart, fölötte egy angyal zárt koronát készül a fejére helyezni, az angyal felett a felhőben a kettős kereszt lebeg. 8 Címereslevél ünnepélyességének az emelésére is megjelenítik Szent István alakját Pekh Lipót 1598-ban kelt ármálisában, ahol a négyeit cimerpajzs külső, építészeti jellegű díszítésében az egyik oldalon az o, a másikon a lovag Szent László király látható. 9 (Mivel nem közvetlenül a pajzs mellett állnak, a közeli címerpajzs ellenére aligha lehet a két királyalakot pajzstartónak felfognunk.) Hasonló szerepben fordul elő Szene István Elsenlander Jakab fél évszázaddal későbbi címeresleveiében is 1649-ben — ugyancsak a korban szokásos, már nem a címerhez tartozó, külső díszítésként. 10 Ha hihetünk Szendrei János feltételezésének, a Szent István-ábrázolások tárgykörében különös heraldikai csemegének tekinthetjük Miskolc címerében való előfordulását. A településnek, ill. az Avas-hegyi templomnak a XIV. században Szent István király volt a védőszentje. Egy 1389. július 7-én kibocsátott oklevél rányomott pecsétjén Szendrei a múlt században liliomos koronájú királyfejet figyelt meg, s ezt — logikusan — Szent István személyével azonosította. Egy 1433-ban kelt másik oklevél pecsétjén a f SIGILLUM CIVITATIS MISKOLZ körirattal övezve szakállas uralkodói mellkép tűnt fel, amelyet (heraldikailag) jobbról hatágú csillag, balról félhold kísért. Szendrei János szerint Zsigmond király saját arcképét adományozta a városnak, amely ekkor már ,,civitas ; ' volt. A város történetének és címerének neves kutatója egyébként hasonlónak látta a pecsét királyképét ahhoz a képhez, amelyet Albrecht Dürer festett róla a nürnbergi városházára, s a pecséten még bizonyos portrészerűséget is megfigyelt. Minthogy azonban más kutatói vélemény vitatta megállapításait, bizonyosnak csak azt tarthatjuk, hogy a város pecsétje a Zsigmondkorban, királyfejet ábrázolt. Hasonló, de más nyomóval készült, s a holdsarlót és a csillagot eltérő sorrendben feltűntető királyképet használt Miskolc 1624-ben is a