Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)
Németh László: Az egyházszervező Szent István
gyógyulván újból ellátta az esztergomi érseki munkakört, Anasztáz pedig visszatért Kalocsára, de az ilyen esetekben megszokott rend szerint érseki rangját megtartva. Ezt a címet utódja is megörökölte, amikor Sebestyén érsek halála után véglegesen elfoglalta az ország első főpapi székét Esztergomban/ 1 A magyar egyházszervezet kiépítésében jelentős lépés történt Ajtony legyőzése után, amikor Szent István a már létező három püspöki szék mellé további négy püspökséget szervezett. Ez alkalommal, 1009ben hazánkba érkezett a pápa legátusa, Azzo ostiai püspök. A két fennmaradt királyi alapító, illetve határmegvonó oklevél a pécsi és a veszprémi egyházmegyék számára készült. A veszprémi egyházmegye határainak leírásából kiderül, hogy az egyházmegyétől északra eső esztergomi és a nyugatra eső győri egyházmegye területét már előzőleg kijelölték. A veszprémi egyházmegye határa kiterjedt a Duna mindkét oldalára, ebből világossá válik, hogy a váci egyházmegyének a felállítása még nem történt meg. Ugyanebben az évben már bizonyosan működött az egri püspök, de a püspökség alapítási ideje kétséges. A hagyomány szerint első püspöke Bödi volt, aki Szent Gellért legendája szerint a Szent Püspökkel együtt halt vértanúhalált. Az is csak valószínűsíthető, hogy a gyulafehérvári püspökség szintén 1009-ben létesült.-* A pápa legátusa azzal a jelentéssel térhetett vissza Rómába, hogy a magyarok királya buzgólkodása folytán az országban már hét egyházmegye keretében folyik megyéspüspök vezetése mellett a lelkipásztori munka és a további térítés. Szent István egyházszervezési tervének harmadik és befejező részletét uralkodásának utolsó évtizedében, de mindenesetre Szent Imre halála előtt valósította meg. Régebben a váradi egyházmegyét Szent László alapításának tulajdonították, de újabb megállapítás szerint Szent István abban az időben alapította, amikor Imre elnyerte a bihari hercegséget. 3 ' Első püspöke a belga Liedvin (Leodvin), aki Szent István bolgár hadjáratban szerzett erkélyéivel kapcsolatban szerepel. Bőséges adatok állnak rendelkezésünkre Szent Gellért legendája alapján a csanádi egyházmegye alapításáról, ami 1030. évre datálható, és amiről már szóltunk. A legkevesebb adat maradt fenn a váci egyházmegye alapításáról, annyira, hogy mivel székesegyházát I. Géza király építette, neki tulajdonították az egyházmegye alapítását is. Ezzel szemben meggyőző adatok bizonyítják, hogy az egyházmegyét Szent István alapította, a terjedelmes szomszéd egyházmegyékből hasított ki fél-fél megyényi területeket az új egyházmegye számára. Ezzel lett teljessé a tízes létszám, ami Szent István tervében kezdettől fogva szerepelt. Ha végigtekintünk a Szent István által alapított egyházi intézményeken, püspökségeken és apátságokon, szemünkbe ötlik, hogy majdnem kivétel nélkül a saját családi birtokain, fejedelmi szálláshelyeken, azok adományozásával teremtette meg az egyházi szervezetet. Királyi bőkezűséggel gondoskodott alapításai fenntartásáról. Nagyobb részben saját anyagi forrásaiból építette fel püspökei székesegyházait, látta el őket felszereléssel. Ebben méltó segítőtársra talált feleségében, Gizellában, aki városában, Veszprémben építtette fel Szent Mihály egyházát. A Nagyobb legenda írója dicsérettel emlegeti, hogy Gizella „milyen maKi
