Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)

Németh László: Az egyházszervező Szent István

3. Bár hazánk keleti részébe Bizáncból érkezett püspök a magyarok megtérítésére a X. század közepén az erdélyi Gyulával, a nyugati országrészbe pedig a passaui püspök megbízásából Sankt Galleni Brúnó térítő püspök, az egyházi szervezet felállításáról még szó sem lehetett. A frank uralom idején a pannóniai kereszténység három püspök joghatósága alá tartozott. Ezek: Regensburg, Passau és Salzburg. Különösen Piligrim passaui püspök kísérelte meg, hogy joghatósága alá vonja Dunántúl területét. Bár a honfoglalás után nem szűnt meg teljesen a keresztény hitélet az új uralom idején, de a német püspökök joghatóságot nem gyakorolhattak a megtért magyarság felett, mert Géza fejedelem megnyitotta ugyan országa kapuit a keresztény hittérítők előtt, de országa területén idegen befolyás nem érvényesülhetett.

19 Egyházi szervezet kiépítése különben is csak akkor vált lehetővé, amikor a térítés megfelelőképpen előre haladt. A helyi egyház az egyházmegyék keretében szerveződik. Szent István a Gellér-legenda szerint birodalmát 12 egyházmegyére tervezte felosztani, hogy ugyanannyi apostolutód, azaz püspök apostolkodjék országában, ahány apostola Jézusnak volt.0 A Lengeda Maior és a Hartvik-legenda csak tíz püspökségről szól és hogy tíz püspökség alapítása volt terveiben, az a körülmény is igazolja, hogy a tíz püspökség tökéletesen betöltötte az ország akkoriban lakott területét. Az egyház közigazgatási területének a szervezete pontosan követte az állami közigazgatás területét, az egyházmegyék határai a ducatusok, a tartományok, a főesperességek határai a megyék határai szerint húzódtak.1 Ennek a hatalmas műnek a megoldása nem történhetett egyik napról a másikra. A terv minden bizonnyal az ezredfordulón, a koronázással egyidőben már készen állt, Róma benedictioja nemcsak a fiatal királynak szólt, hanem dicséretreméltó tervének is. A püspökségek felállítása a térítés irányának megfelelően történt. Időbeli sorrend tekintetében véleménykülönbségek abból adódnak, hogy az egyházmegyék felállítása előtt nem egy térítő püspök működött az ország területén, mindenek előtt a fejedelem környezetében, a missziós centrumokban. Gondolhatunk elsőben Veszprémre és Esztergomra. Igazolja, hogy megszervezett megyéspüspökség is Veszprémben kezdte meg legelőször a működését, amikor az esztergomi egyházmegye területét még nem vonták meg, mert Esztergom tőszomszédságában levő településeket is Veszprém joghatósága alá rendelték.

22 De a Nagyobb legenda szövege azt sugallja, hogy Szent István koronázásakor már „püspökök papsággal" működtek közre a szertartásnál, a több püspök között jelen volt az ország főpapja is, aki a koronázást végezte, mégpedig név szerint Domonkos érsek. Néhány esztendős működése után az érseki székben az a Radla-Sebestyén követte, aki tanulótársa volt annak a Szent Adalbertnek, aki mint hittérítő elnyerte a vértanúság pálmáját és akinek tiszteletére az esztergomi székesegyházat szentelték. Sebestyén érsek csakhamar képtelenné vált szembaja miatt országos jellegű munkakörének ellátására, ezért a király és a pápa bizalmát egyaránt élvező AserikAnasztáz kapott az érseki teendők végzésére megbízást.

313 Ez időben a már megszervezett kalocsai egyházmegye püspökeként, vagy mint az esztergomi érseki szék várományosa, érseki ranggal. Sebestyén érsek fel