Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

tojást adtak a földesúrnak. A házas zsellérek 1 forint' cen­zussal és 18 nap kézirobottal, a más házában lakó zsellérek csupán 12 nap gyalogrobottal tartoztak. Az 1768-ban végrehajtott úrbéri összeírás lezárt egy i­dőszakot, a benépesítés, az egyházi és oktatási intézmények kiépülésének évtizedeit. Mindkét település helyi közigazga­tása is kialakult, rendszerint a bíró, a jegyző és 4 esküdt intézte a lakosság mindennapi gondjait.Itt jegyzem meg, hogy megszilárdult, illetve tovább élt a megelőző időszakból a községek jogi státuszát kifejező pecsétnyomó-használata. Pa­lubattyán a XVII. századból fennmaradt, egyes dokumentumok szerint ezüst pecsétnyomót használt,amelynek körirata BOTIAN VÁROSA PECSÉTI 1631. A pecsétnyomó középrészében ekevas és gabonakalászok, felettük stilizált hat ágú csillag. Szabad­battyán pecsétnyomójának körirata: SABAD BOTTYÁN PÖCSETYE. Középrészében egy tőből levágott, szablyát tartó kar, ame­lyet mindkét oldalról, ugyancsak stilizált hatágú csillag díszít. Azonban az úrbéri összeírás nemcsak lezárt, hanem meg is nyitott egy korszakot, nevezetesen a legelőkért, a sza­badbattyániak esetében pedig a telki állomány növeléséért indított küzdelmek időszakát. Viszonylag békés esztendőket viharos és pert-perre halmozó évtizedek követték. A századfordulón már nyílt ellenállásra is sor került, a rétföldekért indított parasztmozgalom abban érte el tető­pontját, hogy Füki István a Sárvíz-csat orna kiépítésével

Next

/
Thumbnails
Contents