Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

tojást adtak a földesúrnak. A házas zsellérek 1 forint' cenzussal és 18 nap kézirobottal, a más házában lakó zsellérek csupán 12 nap gyalogrobottal tartoztak. Az 1768-ban végrehajtott úrbéri összeírás lezárt egy időszakot, a benépesítés, az egyházi és oktatási intézmények kiépülésének évtizedeit. Mindkét település helyi közigazgatása is kialakult, rendszerint a bíró, a jegyző és 4 esküdt intézte a lakosság mindennapi gondjait.Itt jegyzem meg, hogy megszilárdult, illetve tovább élt a megelőző időszakból a községek jogi státuszát kifejező pecsétnyomó-használata. Palubattyán a XVII. századból fennmaradt, egyes dokumentumok szerint ezüst pecsétnyomót használt,amelynek körirata BOTIAN VÁROSA PECSÉTI 1631. A pecsétnyomó középrészében ekevas és gabonakalászok, felettük stilizált hat ágú csillag. Szabadbattyán pecsétnyomójának körirata: SABAD BOTTYÁN PÖCSETYE. Középrészében egy tőből levágott, szablyát tartó kar, amelyet mindkét oldalról, ugyancsak stilizált hatágú csillag díszít. Azonban az úrbéri összeírás nemcsak lezárt, hanem meg is nyitott egy korszakot, nevezetesen a legelőkért, a szabadbattyániak esetében pedig a telki állomány növeléséért indított küzdelmek időszakát. Viszonylag békés esztendőket viharos és pert-perre halmozó évtizedek követték. A századfordulón már nyílt ellenállásra is sor került, a rétföldekért indított parasztmozgalom abban érte el tetőpontját, hogy Füki István a Sárvíz-csat

orna kiépítésével