Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

megnagyobbodó kaszálókon termett és a boglyákba rakott szénát felgyújtotta. A földesurakkal közös legelő használata is konfliktusok forrása lett, ugyanis az uradalom birkái tönkretették, pusztává változtatták a korábban dús füvet termő legelőt. A földesurak közül Batthyány Imre ellen fordult a jobbágyság, a birtokrészén levő Ökörmezőt a birkákkal legeltette fel a jobbágyok vonósmarhái elől. Hatalmaskodását azzal tetézte,hogy 79 magyar holdat el is szántatott a területből. 18o2-től 1839-ig tartó pereskedés Szabadbattyán esetében azzal zárult, hogy a rétföldek pótlására 1/4 telki állományra egészítették ki a jobbágyok használatában levő földeket: 48 negyedtelkes és két féltelkest rögzített az úrbéri tabella. Félteiket művelt Bitskei György és id.Horváth Mihály

. A jobbágyok használta belsőség 31 hold, a szántók területe 646 hold volt. A feudalizmus alkonyán végrehajtott úrbéri módosítás a parasztmozgalom eredményes voltát bizonyította, de csak a telkesek részére járt eredménnyel,a zsellérek továbbra is föld nélkül maradtak, s ezt a helyzetet kodifikálta az 1848:IX.tc. a jobbágyfelszabadítással. Szabadbattyánban a jobbágyviszonyok felszámolásával 676 hold, Falubattyánban 8o2 hold lett szabad paraszti birtokká, a földesurak gróf Batthyány Imre és gróf Batthyány Lajos birtokában 387o hold föld maradt.