Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

A XVIII. század közepéig a jobbágyviszonyok terén eltérő utat járt be a két szomszédos település: a szabad költözésű jobbágyok körében gazdasági egyenlőség, az örökös jobbágyok között gazdasági differenciálódás következett be. Ezt bizonyítja az 1768-ban, országosan egységes elvek alapján végrehajtott úrbérrendezés. Szabadbattyánban valamennyi jobbágy 1/8 telki állománnyal, Palubattyánban pedig eltérő telekállománnyal rendelkezett. Szabadbattyánban 1768. április 18-án hajtották végre az úrbérrendezést, amely jelentősen módosította, elsősorban a feudális terheket és szolgáltatásokat illetően a jobbágyok terheit. Az összeírás tanúsága szerint ugrásszerűen megnőtt a házas zsellérek száma. A 47 szabad költözésű és 1/8 telki állománnyal rendelkező jobbágy mellett 31 házas zsellér és 5 ún. jobbágytelken ülő nemes élt. Ez utóbbiak közül 4 nemes egynyolcad telki állományt használt, robotolt és 1 forint cenzust fizetett.A jobbágyok használatában levő föld két kategóriára: belsőségre és külsőségre oszlott. A belsőség, amely a házat, gazdasági épületet és a kertet foglalta magába, 15o és 6oo négyszögöl között változott. A külsőséghez csak szántóföld tartozott, egy-egy jobbágy 5-7 hold közötti területet művelt. A jobbágyok összesen 5 egész 7/8 telket használtak: 18 hold belsőséget és 3o8 hold szántót. A belsőség és a rét pótlására az úrbéri rendelkezést végrehajtó bizottság 49 hold hiányt állapított meg. Az 1713-ban megkötött szerződés-