Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

hez viszonyítva jelentősen megnőtt a jobbágyok terhe: 1768tól 321 nap igásrobottal vagy 642 gyalogrobottal tartoztak. Évente 47 forint cenzust fizettek, s a terményekből adandó kilenceden kívül 35 font fonást, 11 kappant, 11 tyúkot és 5o tojást. A szabadbattyániak életkörülményeiben tehát jelentős romlás következett be. Az úrbérrendezést követően több évtizeden át tartó küzdelem indult gazdasági helyzetük megerősítéséért. Ez a küzdelem csak 1839-ben fejeződik be, amikor új úrbéri tabellát készítenek, s az 1/8 telkesekből 1/4 telki állománnyal rendelkező jobbágyokká lesznek. Falubattyánban 1768.április 2o-án vették fel az urbáriumot. Az úrbérrendezés ügyében kirendelt küldöttség előtt a falu képviselői - Tötös György bíró, Kuczi György, Szabó József és Csuti János esküdtek - elmondották,hogy a jobbágyoknak soha nem volt urbáriumuk és szerződésük. Amikor az uraság tisztjei szántásra, aratásra, kaszálásra vagy egyéb munkára kirendelték őket, erejükhöz képest robotoltak. A tőlük két dűlőre eső urasági malomba jártak őrletni.A falu határában kevés volt a legelő, az uraság engedelméből marháikat Somlópuszta felső részén legeltették.

Erdejük nem lévén, faizási joggal nem rendelkeztek, s a jobbágyokat nádlási jog sem illette meg. A szőlőhegyben termett bort fél éven át Szent Mihály napjától Szent György napjáig - szabadon kimérhették. Elmondották még: hogy valamennyien örökös jobbágyok, a legtöbb nehézséget az okozta,hogy három-négy évenként marhavész