Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

zetét újjáépítsék. A Falubattyánban laké 7 római katolikus család gyermekei a szabadbattyáni iskolát látogatták. Falubattyán és Szabadbattyán birtokosai - Batthyány Lajos és Batthyány Imre - 1748 őszén mindkét helységben összeírást rendeltek el. Az összesített adatok lehetővé teszik az 172o-tól bekövetkezett változások elemzését. Falubattyánt 48 örökös jobbágy lakta. Marhás és gyalog robotot az uradalom szükséglete szerint - bizonyos meghatározott mennyiségben adtak. Borból és terményekből az uradalom kilencedet, a székesfehérvári prépost pedig tizedet szedett, a tiszttartónak évente 4 ludat és lo tyúkot adtak. Sem házas, sem más házában lakó zsellért nem regisztráltak. Két szabados - Bogárdy István és János - élt a faluban, elődeiket a Batthyány család mentesítette a jobbágyi terhek alól. A mentesítést egy 1651-ből származó privilégium-levéllel igazolták, amelyet Batthyány Ádám 17oo-ban újból megerősített.Szembetűnő a jobbágyság rétegződésében bekövetkezett változás:172o-tól tehát a zsellérek gazdaságilag megerősödtek, igásállatokra, gazdasági eszközökre tettek szert,

s a földesúr jobbágytelekre ültette őket. A jobbágyok gazdasági erejét az állatállomány és a használatukban levő földek területével fejezhetjük ki. így a falubattyániak birtokában 74 ökröt, 44 lovat, 61 tehenet, 15 borjút, 233 juhot, 64 sertést írtak össze. Egy családra átlagosan lo igás- és háziállat jutott. A telki állományhoz tartozó szántókból 5ol pozsonyi mérőt vetettek be, 564 pozsonyi mérő földet pihentettek, ugaroltattak.Továbbá Somlyó-