Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

pusztán 326 mérős földet műveltek. Rétföldjóik területe 44 kaszás volt. Szőleik a falu határában, az Öreghegyen és Somlyópusztán voltak. Szőlőt ' 45 jobbágy művelt, összesen 218 kapás területet. Egy szőlŐraűvelő jobbágycsaládra jelentősnek mondható, 485 négyszögöles szőlőterület jutott. Gondot okozott a rétföldek csekély volta, ez megnehezítette az állatállomány átteleltetését. Csupán néhányan rendelkeztek a Vizes-völgynek nevezett dűlőben rétföldekkel.A többiek Somlyópusztáról szerezték be a szénát. Elegendő legelővel rendelkeztek, az igásállatokat - az összeíró szóhasználata szerint - a Sárvize folyóban itatták. Szabadbattyánban 45 szabad költözésű jobbágyot és 3 libertinust írtak össze. Állatállományuk: 38 ökör, 5o ló, 44 tehén, lo borjú, 53 sertés.Összesen 537 pozsonyi mérő /azaz: 27o magyar hold/ szántóföldet és 122 kapás szőlőt műveltek. A szabadbattyániak többsége Somlyópusztán telepítette szőlőjét, a jobbágyok 1/3-a a falubattyáni Öreghegyen rendelkezett szőlővel. Az összeíró az 1713. szeptember 23-án megkötött szerződést idézve rögzíti a feudális terheket és szolgáltatásokat. A szabadbattyáni összeírás részletesebb, mint a falubattyáni, ez azzal magyarázható, hogy a csíkvári uradalom főbb bevételi forrásait is felsorolja. Három - községi tulajdonban levő épületet - a jegyző, a kovács és a pásztor házát. Tartalmazza továbbá az uradalmi ispán és vadász lakóépületét, az uradalmi börtön, a serfőző ház, a pálinkafőző, a vámház, a mészárszék, az uradalmi csűrök leírását. Az ösz-