Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

kellett számítani a kétheti kötelezettségbe. Ebből, a robotot szabályozó rendelkezésből tudjuk, hogy Palubattyánt Vö rös Vince zálogban bírta, s a falu határából - jogtalanul egy darab földet átadott a táciaknak. 1715-ben 7 telkes jobbágy, 4 házzal bíró zsellér, 7 más házában lakó zsellér, és 1 libertinus élt a faluban. 172o-ban 9 telkest, lo zsellért és továbbra is 1 szabadost találunk Falubattyánban. Szántóföldjeik területe 135 magyar hold volt, 2o kocsi szénát termő rétet használtak és 42 kapás szőlőt műveltek.Jogi és gazdasági helyzetüket illetően kedvezőtlenebb volt a sorsuk, mint a szabadbattyániaknák. A falubattyániak nem rendelkeztek a szabad költözés jogával, tehát örökös jobbágyok voltak. Gazdasági helyzetüket pedig a súlyosabb robotterhek csökkentették: amíg a Csíkváron élő telkes jobbágy évente 8 napot, addig a falubattyáni 26 napot robotolt. Néhány esztendővel a Rákóczi-szabadságharc leverése után sanyarú helyzetükről panaszkodtak földe suraiknak,

Bat thyany Károlynak és Batthyány Lajosnak

, "Kevés és szegény állapotra jutottunk - írják - az elmúlt szomorú revolutió és változások miatt". Majd azzal folytatják: a régi Bottyán helységnek csak a nevét viselik, s alábbvalók lettek eleik szolgáinál. Már-már elviselhetetlen terheiket az alábbiakban foglalták össze: súlyos tehernek tartották a szőlők telepítését,az utóbbi évek rossz termése miatt igázható állataik elfogytak, a katonaság állandó vonulása miatt jelentős terhet jelent a