Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Jobbágyviszonyok Szabadbattyánban és Falubattyánban

katonai elófogatok kiállítása. S legkeservesebb panaszuk, hogy a szomszéd szabadbattyániak el akarják venni tőlük az atyáik és általuk megtrágyázott földeket. Végül hozzátették: "Ha velük akarnak osztozni a földekben, akkor a szolgálatot is arányosan viseljék. Mert a szabadbattyániak nyolc napot robotoltak évenként, amely szolgálat csak álom a mi szolgálatunkhoz képest, egyaránt fussuk pályánkat, egyaránt is vegyük jutalmunkat" - fejezték be falubattyáni jobbágyok. /Ebben a dokumentumban településüket "Polgár Bottyán"-nak mondották, megkülönböztetésül a számos kedvezményt élvező Szabadbattyántől./ Az idézett sérelmek ellenére felgyorsult Palubattyán gazdasági megerősödése, az adófizetés alapjául szolgáló dicális összeírás bizonysága szerint a jobbágyok gazdasági ereje meg is haladta Szabadbattyánét. 173o-ban Palubattyánban 91 dica után 37o forint, Szabadbattyánban 53 dica után 217 forint adót fizettek. Úgy tűnik az itt megtelepedett szabadköltözésű jobbágyok éltek is jogukkal. 1723 és 1726 között 5 jobbágy elhagyta Csíkvárt. Varga György 1 tehénnel Ozorára, Pintér János ugyancsak 1 tehénnel Dombóvárra,Tolcsvay Márton két lóval és két tehénnel Vajtára, Virág nevezetű takácsmester Cecére és Bognár János két lóval és 1 tehénnel távozott. Az elköltözésről számot adó Takács Mihály bíró és Lévay János jegyző beszámoltak arról is, hogy három év alatt 9 jobbággyal gyarapodtak. A név szerinti felsorolástól eltekintenek, korábbi lakóhelyükről nem szólnak, így Szabadbattyán