Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

lo 1686 februárjában a veszprémi huszárok Simontornyán akartak rajtaütni.A rossz idő miatt azonban Csíkvárra törtek: felégették, a törököket pedig hitre szabadon engedték. A hírek szerint Budáról jöttek törökök a vár megépítésére. Az összeírásban a harcok után Csíkvár pusztaként szerepel, szőlőhegyei műveletlenek. A török után sóhivatal szerepét ellátó harmincad /vám/hivatal működött itt. 1688-ban pl. Körmendről jöttek ide sóért. Az 1696.évi összeírás szerint Csíkvár átkelőhely a Sárvíz folyón, amelynek vámbevételét korábban a török élvezte. Most császári harmincad- és vámhely, egy őrtoronnyal.Évi bevétele 97o Pt. A székesfehérvári kamarai uradalmi jószágigazgatóság területére eső Bottyánról 1696-ban készült összeírás.E szerint a helységet gróf Batthyány Ádám horvát bán használta és a földesúri jogokat gyakorolta. Az összeíró 23 alattvalót vett számba. Ezek közül 19 telkes jobbágy, 4- házas és 7 hazátlan zsellér. A 23 családnak 3o fiú és 24 leánygyermeke volt, mindössze két család gyermektelen. A 23 közül 5-nek van l-l, 4-nek 2-2 és l-nek 3 lova. l-nek van 1, 7-nek 2, 4-nek 4 és 2-nek 6 ökre. A 23-ból 5 olyan van, akinek egy tehene sincs. 6- nak van 1, 7-nek 2, 3-nak 3 és 2-nek 4 tehene.11-nek nincs növendékmarhája, 3-nak van 1, 5-nek 2, 3-nak 3 és l-nek 6. 7- nek nincs borjúja, 5-nek van 1, 7-nek 2 és 4-nek 3.Birkatartással 2 jobbágy foglalkozott. Az egyik egytelkesnek van