Előadások Szabadbattyán község történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 6. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Battyán múltja a Rákóczi szabadságharc leveréséig

8, és az egyik féltelkesnek 13 birkája. 7 alattvalónak nincs sertése, 11-nek van 1 és 5-nek 2. Mindössze 5-en foglalkoznak méhészkedéssel. 4-nek 3-3, l-nek pedig 2 kas méhe van. A telekállomány a 19 telkes jobbágy között a következőképpen oszlott meg: 6 egésztelkes, 9 féltelkes és 4 negyedtelkes.Egész telkekre átszámítva ez 11 1/2 egésztelket tesz. Az összeírt családok nevei:Varga, Polgárdi, Herczegh,Tötésy, Ezért, Mona, Mat

jus, Bus, Pajos, Jámbor, Mészáros, Parkas, Kiss, Kuczi, Szereti, Tóth és Szabó. Minden egész telek után 3 Pt cenzust fizettek, és évi 52 napot robotoltak. A lakottakon kívül volt 23 egész és egy 1/2 elhagyott telek. Ezek után 1 Pt 5o dénár cenzust fizettek. A 4 házas zsellér fejenként évi 5o dénárt adott.Robotjuk azonos a jobbágyokéval: évi 52 nap. A hazátlan zsellérek mindegyike évi 9 napot robotolt.Az alattvalók megadták terményeikből a szokásos földesúri kilencedet. A kocsmáitatás és a húsmérés jogát a földesúr gyakorolta. Az alattvalók évi 6 szekér fát vágtak és hordtak be a földesúri tisztek által parancsolt helyre. Az uradalom évi tiszta jövedelme 13oo Pt körül volt. A jövedelem nagy része azonban nem az úrbéri szolgáltatásokból, hanem a caíkvári földesúri vámszedőhely jövedelméből /évi looo Pt/ származott. A csíkvári vámszedőhelyen túl terül el a Bottyán faluhoz tartozó Pentelye puszta, amelyet a battyáni jobbágyok műveltek. Itt 22 holdnyi földesúri /bokor-/ erdő is volt, ahol tűzrevaló fát lehetett kitermelni. A bottyáni határban volt 18 holdnyi majorsági szántó és 2 fertálynyi szőlő, amelyet mindig a gróf műveltetett.