Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

/minőségi/ osztályba sorolták. Az úrbéresek 1786-ban a következő szolgálatokat teljesítették : marhás robot 2437 nap, gyalogrobot 4874 nap, 42 öl tűzifa, 263 font fonás, 42 icce vaj, 84 kappan, 84 csirke és 5o7 tojás. Kálóz földesurai bosszú időn át nem tartották be az úrbéri szerződéseket, a falu jobbágyaira nehezedő terhek miatt több esetben úrbéri per folyt. Ezeket a vármegye kezdeményezte a káloziak panasza folytán. 1838ban 1626 lakost írtak össze.1848 és 1849 kálozi vonatkozású eseményei igen gazdagok.1848 májusában több személyt küldtek Kalózról a Fejér megyei bizottmányba. Az 1848.áprilisi események zsellérmozgalomba torkoltak. A rend fenntartása érdekében a 7. Kress könnyű lovasezred egyik alakulatát vezényelték Kalózra. A mezőváros földesura Zichy Ödön volt, aki a kálozi nemzetőrök parancsnoka is. A horvát sereg közeledésére nem mozgósította a nemzetőröket. Helyette közvetítő szerepet játszott Roth tábornok és Jellasics között. A grófot Görgey Artúr szeptember 3o-án felakasztatta, Kalózon pedig statáriumot hirdetett meg állítólagos rablások miatt. A rend biztosítására nem véletlen kerülhetett sor, mert korabeli források szerint a Zichy kastélyt feldúlták,kifosztották.1848.október 3-án Roth tábornok Ozoránál átkelt a Sión,és a sármelléki úton Kalózig nyomult előre.A magyar haderő nem bocsátkozott harcba, de Kalózig kísérte az ellenséges hadtestet.Kálóz mezőváros jegyzője megszervezte a helyi ellenállást, a népet fegyverfogásra lelkesítette. A belmajori patak hídját Izsányi Endre jegyző felszedette, hogy az előőrs átvonulását akadályozza. A mezőváros lakói felfegyverkezve egy éjjelen át feltartóztatták a horvát hadtestet. Ennek során Eperé Mihály külmajori és Rendetczky Mihály nagyhörcsöki lakos életét vesztette.