Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

Kálóz 1848-as hősei közé tartozik Izsányi Endre jegyző Akter József plébános és Szüts Ferenc tanító, akik továbbra is ügyködtek a forradalom és szabadságharc érdekében. A többi között önkéntes adakozást is szerveztek. Önkéntes adományokat a következő családok adtak át:Arátsi, Ács, Bajza, Balázs, Balog, Bányász, Bartos, Bátay, Bilkó, Bognár, Borbás, Boros, Botsor, Csákvári, Csőgör, Cseke, Czopf, Dudás, Farkas, Fekete, Ferentzi, Fésű, Fried, Hardi, Kling, Köő, Kótai, Kováts, Király, Landauer, Maller, Molnár, Nagy, Németh, Oksz, Páll, Papp, Pirintzes, Polák, Richnovszky, Sajtos, Sallai Schwartz, Simony, Singer, Somodi, Soós, Stadler,Strasser, Szabó, Szüts, Takács, Tóth, Tüdő, Varga, Vintzellér, Virág és Vörös. Az uradalmi tisztek közül a következők adakoztak a hazafias célra: Durneisz István, Ujváry László, Kovács János, Kustor István, Rotter Mihály, továbbá egy Andrássy.. . , egy Kokály... és egy Hesch nevezetű" is. Fényes Elek 1851-es leírása szerint Kálóz mezőváros a Zichy uradalom központjaként terjedelmes majorokkal, /

Belmajor,Külmajor,Ödönmajor,Kishörcsök és Nagyhörcsök puszta/ rendelkezett. A település 248o főnyi lakosságából 125o volt katolikus és 123o református.A mezőváros határa 12.227 kat.hold. Az 1863-as helynévtár szerint Kálóz Fejér megye Sármelléki járásához tartozott, és a már említett külterületi lakott helyeken kívül Hatvanpuszta, Ödönmajor, Jenőfalva, /Kinja/ tartozott még a településhez. A polgári kori nagyközség 187o-1945 Az úrbéres viszony felszámolása után Kalózon továbbra is a nagybirtok játszotta a főszerepet. Az előzőkben