Honismereti Írások Kálozról - Fejér Megyei Levéltár közleményei 5. (Székesfehérvár, 1989)

Káloz község - Történeti áttekintés

lo felsorolt majorságok közül Belmajor és Külmajor Zichy Ferenc tulajdonát képezte. Ödön majort Zichy Domonkos leánya, Kishörcsök és Hatvan pusztát Zichy Ödön, Nagyhörcsököt /az Annavári kastéllyal/ Pálmajorral együtt Zichy Pál birtokolta. Az 188o-as évek elejétől Kálóz orvosi körzeti központja volt a környező településeknek. 1881-ben egészségügyi szolgálatot Dürer József körorvos, Sinkó Er zsebet községi szülésznő és Pacsai Teréz bába teljesített. A településen ideiglenesen működő kórház volt. Egy 1891-es forrás szerint a mezőváros jegyzője Szabó István

, segédjegyzője Teleki István

, bírája Fésű István

, másodbírája Mácsi István és pénztárnoka Balázs József volt.Rajtuk kívül a községi elöljárósághoz Fésű György

, Pál Mihály

, Pál János

, Borbás Sándor

, Borbás István és Bartos János tartozott. A 24 tagú tűzoltó-egyletet Jeges Antal vezette. A helyi kulturális egyesület közül kiemelkedő szerepet az olvasókörök játszottak. 19ol-re a lakosság száma 4165-re emelkedett, de ebben szerepeltek a külterületi lakott helyeken élők is. Az egykori népszámlálások ritkán rögzítették külön a külterületek népességi adatait. A 2o. század elején Kálóz rendelkezett minden olyan intézménnyel, intézettel és szervezettel, amely egy nagyközségi szervezetben élő közösségben elengedhetetlen volt.A közigazgatás nehézségeit azonban fokozta az, hogy a mezőgazdaság tőkés fejlődése folytán megszaporodtak a népesebb külterületek. Az Országos Törzskönyvbizottság megállapítása szerint a sárbogárdi járáshoz tartozó Kalózhoz a következő