A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig

Európában egyedülálló módon - megalkotta a zsidó-prefektusi tisztséget, amelyet zsidó vallású alattvalóval töltött be. E magas méltóságot négy nemzedéken át a budai Mendel család tagjai viselték, mentesülve tisztségük folytán a zsidó jel feltüntetésétől ruhájukon, s felruházva a kardviselés jogával, és ezzel a zsidó főúr szerepét is betöltötték. Az első prefektus,

Jakobusz Mendel díszruhában, karddal és ötágú csillaggal, nagy kísérettel vett részt Mátyás király és Beatrix budai bevonulásán. A tudományt kedvelő reneszánsz uralkodó környezetében élő humanisták között megtalálhatóak a héber nyelv és az eredeti szentírás ismerőig míg híres könyvtárában a középkor legnagyobb zsidó teológusának,

Maimoni Mózesnek Midot Higgajon című műve is tanulmányozható volt. A kor érdekes és sajátságos zsidó karrierje a Jókai képzeletvilágát is megmozgató Fortunatus-Szerencsés Imre életpályája. Spanyol eredetre utaló zsinagógiai nevén Snéur azaz Senor Salamon. A zilált állapotban lévő pénzügyek gondozója, aki magas állami tisztségében az adókat egyforma kíméletlenséggel hajtotta be keresztényektől és zsidóktól) annyira, hogy joggal népszerűtlen intézkedései nyomán az ország számos városában progromszerű zsidóellenesség tüze lángolt fel. Elháríthatatlan kényszerkörülmények folytán ősei hitét elhagyta, de a közösséget szorongatott hitsorsosaival meg nem tagadta, sőt a legsúlyosabb helyzetben is bátran kelt védelmükre. Ez az oka annak, hogy a kortárs héber irodalom - amely általában megvetéssel sújtotta a hittagadókat, őt - a zsidóságból kilépettet - megbecsüléssel említi, s fiait a zsidó közösség teljes jogú tagjainak ismeri el. A mohácsi vész előtt a magyar zsidóság üldözések és félelmek között élt, majd a három részre szakadt országban a politikai adottságoknak megfelelően alakult az egyes országrészekben a zsidóság élete.