A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Schweitzer József: Magyar zsidók a kezdeti időktől 1867-ig

A középkori magyar zsidóság élete külföldi szerzők által ismert. A vallásos életet érintő kérdéseikben római, bécsi és párizsi rabbik nyilatkoztak róla. Az első jelentős rabbinikus szerző Nagyszombati Izsák volt, aki a XIV. század végén, a XV. század elején élt. Műve 1733-ig több kiadásban megjelent heb er és jiddis nyelven. A zsidóság helyzete némileg javult Nagy Lajos király korában. A király felhagyott eddigi zsidóellenes magatartásával, mert felismerte a zsidóságnak a gazdaságban játszott kiemelkedő szerepét. Nagy Lajos király visszahívta elűzött zsidó alattvalóit, és létük megszilárdítására a IV.Béla királytól kapott kiváltságaikat megújította. Az uralkodó jogi helyzetüket oly módon is biztosítani kívánta, hogy megteremtette a zsidó-bíró intézményét olymódon, hogy e tisztséget az ország egyik főméltósága töltötte be. A zsidó-bíró a törvényes határok között korlátlan hatalommal bírt a keresztények és zsidók között felmerült ítélkezésekben, s legfőbb őre volt annak, hogy a zsidók, akik mint a kamara szolgái, királyi vagyonnak számítottak, mindenféle visszaéléssel szemben védelmet élvezzenek. Ez utóbbit azonban nem sikerült a gyakorlatban keresztülvinni. A városi életben, az iparban és a kereskedelemben egyrészt német iparosok és kereskedők, másrészt a városokban ugyancsak megtelepedő zsidók vettek részt. A lakosság e kétfajta eleme közt kifejlődött a gazdasági verseny, s a keresztény lakosok védelmében a királyi hatalom nem egyszer a "levélölés" módszerét alkalmazta, azaz a zsidó hitelezők követeléseit, illetve a keresztények adósságait semmisnek nyilvánította. Zsigmond király pénzszerző politikája a nehézségek és a könnyítések változatait vitte be a hazai zsidók életébe. Az egyre erősödő megpróbáltatásoknak Mátyás király uralkodásának rendezett évei vetettek véget. Az igazságos jelzővel ékesített király a megszűnt zsidó-bírói intézmény helyébe -