A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)
Erdős Ferenc: Kereskedő családok Etyeken a XIX. század második felében
A kereskedő családok - keresztények és zsidók egyaránt jelentős politikai erőt is képviseltek. A századfordulón a néppárt és a függetlenségi párt polarizálta a választókat. A gazdasági fellendülést szorgalmazó kereskedők Czimbal Ferenc vezetésével a függetlenségi eszme helyi szószólói lettek. Az izraeliták közül Müncner Jakab, Fleischmann Mór, Echstein Mór, Fleischmann Izrael, Fantusz Adolf támogatták a párt programját. A katolikus néppárt és a függetlenségi párt ellentétét helyi konfliktusok is motiválták, nevezetesen: a római katolikus iskolaszék azon határozata, hogy a népiskolát a politikai község támogatása nélkül, kizárólag római katolikus vallású lakosok által fizetendő iskolai adóból tartja fenn. Etyek képviselő-testülete a határozatot tudomásul vette, s a költségvetésből törölte az iskolai kiadásokat. Meg kell azonban állapítanunk: az iskolaszék határozata nem volt megalapozott, mert saját hatáskörében nem tudta biztosítani római katolikus népiskola fenntartási költségeit. Kényszerhelyzetbe jutott a politikai község. Évente 1518 %-os iskolai pótadót állapított meg. Czimbal Ferenc képviselő-testületi tag olyan értelmű határozatot sürgetett, hogy a politikai községre csupán 5 %-os iskolai pótadót vessenek ki, mert a község nem vállalhatja a római katolikus egyházközség tagjaira háruló terheket. Czimbal és a kereskedők koncepciójába inkább beillett egy állami iskola, márcsak azért is, mert a kereskedő réteget gazdasági kérdések kötötték le, s ezek megvalósításához szükségük volt a község támogatására, anyagi erőforrásaira. A gazdasági elképzelések homlokterében egy, a községet átszelő vasútvonal megvalósításának terve állt. Két tervezetet dolgoztak ki: a minimális programban a Herceghalomtól Etyekig építendő szárnyvonal szerepelt, a nagyobb szabású tervet a Székesfehérvár - Pákozd - Pázmánd - Vál - Etyek irányában kiépítendő vasúthoz kapcsolták, amely a tervezet szerint Torbágynál csatlakozott a budapesti fővonalhoz. Ez utóbbi realizálása érdekében a járás székhelyén, Válón az
