A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Kereskedő családok Etyeken a XIX. század második felében

érdekelt községek képviselőinek bevonásával értekezletet tartottak. Az "általános pénzhiány" miatt nemcsak a nagyszabású, de a minimális vasútépítési program is meghiúsult. Sőt a megyei hatóság sem lelkesedett a szárnyvonal megépítéséért, mert a Székesfehérvár - Bicske, valamint a Székesfehérvár - Sárbogárd helyi érdekű vasútvonalak átadásával megoldottnak tekintette a megye vasúti közlekedését. A római katolikus iskola fenntartásának kérdését tehát a vasútépítési tervek is motiválták, miután azok meghiúsultak, lassan elcsitult az iskolaszék és a képviselő-testület közti ellentét. Közel három évtizedes, a helyi gazdasági fellendülést célzó törekvések - a vasútépítés meghiúsulta ellenére - eredményre vezettek. A kereskedő réteg és az etyeki földműves közösség pénzügyi és gazdasági kapcsolata kölcsönösen gyümölcsöző volt, annak dacára is, hogy a pénzügyi hitelekkel a kereskedők bizonyos mértékig felügyeletük alá vonták a földművelést, elsősorban a szőlőművelést.' A település a jómódú községek sorába emelkedett. Ezt az is bizonyítja, hogy a századfordulón jelentősnek mondható beruházások valósultak meg. Megépült az orvosi lakás, a gyógyszertár, a községi járványkórház épülete és a községi óvoda. Etyek népességmegtartó ereje a gazdasági stabilitással megerősödött, a települést elkerülte a XIX. század utolsó évtizedeiben kibontakozó kivándorlási hullám.