A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Erdős Ferenc: Kereskedő családok Etyeken a XIX. század második felében

ERDŐS FERENC KERESKEDŐ . CSALADOK ETYEKEN A XIX.SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Fejér megye északkeleti peremvidékén fekvő Etyek község a XIX. század második felében bekövetkezett gazdasági visszae­sések ellenére prosperáló településként lépett át a XX. szá­zadba. A gazdasági fellendülés elsődlegesen a helyi agrár­társadalom belső energiájából fakadt, ugyanakkor jelentősen motiválta a prosperitást a helyi profitorientált kereskedő réteg is. Fényes Elek 1851-ben megjelent "Magyarország geographiai szótára" című statisztikai leírásban az alábbiakban foglalja össze ismereteit a községről. "Etyek német-magyar falu, Fe­jér vármegyében, közel Biához, utolsó posta Buda. Van 1.700 katolikus, 400 református, 12 zsidó lakosa, katolikus és re­formátus anya temploma, szép szőlőhegye, erdeje, kőbányája, sikeres tisztabúzát termő szántóföldje. Bírja a fejérvári káptalan". Fényes Elek idézett leírása, valamint Fejér vármegye 1848. évi zsidóösszeírása tudósít arról, hogy Etyeken a XIX. század közepén mindössze 4 zsidó család élt. Nevezetesen Ta­us z Salamon, Riz (Riesz) Jakab, Riesz Sámuel és Riesz Már­ kus. A tordasi születésű Riesz Jakab a legidősebb családfő, az ő családja népesíti be az etyeki zsidó közösséget. Sára nevű lánya a galíciai születésű Tausz Salamon üvegkereskedő felesége. Fia,Sámuel ugyancsak üvegmetsző, Riesz Márkus pe­dig pálinkafőző. A zsidó közösség számbavétele bizonyítja, hogy a század közepén még kevésbé kapcsolódtak a kereskede­lemhez, családjukat ipari tevékenységből tartották fenn. Az 1856-ból fennmaradt iparosok összeírása is az előbb említet­teket erősíti meg, ugyanis az iparosok között tüntet fel két

Next

/
Thumbnails
Contents