A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Somkuti Éva: A lovasberényi zsidó község 1798. évi privilégiumlevele

%-ának levonásával el is adhatták házaikat. A privilégium kimondja, hogy a földesúr a zsidók védelmében nem engedélyezi idegen zsidók, rácok és szlovákok betelepedését és kereskedését. Ennek fejében a zsidók nem verhetik fel túl magasra az árakat. Konfiskálás terhe mellett a zsidó község senkinek sem engedélyezheti a házalást. Ha idegen zsidó kér belépést és a község felveszi - ez beházasodással történt- az új tagnak 1 dukátot kellett a számtartói hivatalba befizetnie (8. 9. 10. 13. és 17. pont). 7. Egyéb földesúri engedmény a legeltetés. A zsidó község lovait és teheneit legeltetheti az uradalmi legelőn, de nem megművelt földek és kaszálók közelében. Ha az állatok kárt okoznak, a tulajdonosnak büntetést kell fizetni. Tilos a kecsketartás, mert ezek az állatok kárt okoznak a fákban, kertekben, sövényekben és épületekben (15. pont). 8. Adók, bérletek. A zsidóknak a privilegizált autonómiáért fizetniük kellett. A jobbágyokhoz, zsellérekhez hasonlóan fizette a zsidó község a contributiot, a domesticat, ezenkívül az ún. járulékos adót (accessorális) és 1749-től (Mária Terézia 1744-es rendelete alapján) a türelmi adót (Toleranztaxe). Helyzete mégis előnyösebb, sem robot, sem tized nem terhelte, úrbéri szolgáltatását és speciális adóit mindig pénzben fizethette a földesúrnak. A privilégium záradékában (20. pont) Cziráky Antal leszögezi, hogy ez a kontraktus az ó egész életére érvényes, a korábbi jogszokásnak megfelelően, főleg változás esetén tíz évenként megújítandó. A zsidó község a csatolt kötelezvényben szavatolja a szabadságok ellenértékeként az adó megfizetését. A legnagyobb összeget az oltalompénz (Schutzgeld) jelentette. Ezt a zsidóbírónak kellett fejenként kivetnie , ő szedette be és fizette az egész összeget a számtartói hivatalnak. A kivetést határidőre kellett teljesíteni, a bírónak jogában állt akár egzekúcióval is behajtatnia pénzt. A késedelemért fejenként 30 dénár bírságot róttak ki. Az elhalt vagy máshová költözött zsidó teljes adóját a községnek kellett vállalnia. A privilégiumban